Táncház és ugróiskola – Folytatódik az amatőr művészeti csoportok vezetőinek képzése Salgótarjánban
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Nógrád Megyei Igazgatóság![](https://archive2021.nmi.hu/wp-content/uploads/2020/08/kiemelt_kisméretű-1080x682.jpg)
A Nemzeti Művelődési Intézet „Művelődő közösségek Észak-Magyarországon” elnevezésű, EFOP-3.7.3-16-2017-00148 azonosítószámú projektjének keretein belül Amatőr művészeti csoportok vezetőinek képzése műhelyfoglalkozás sorozat zajlik Nógrád megyében, Salgótarjánban 2019 ősze óta.
A műhelyfoglalkozások a tavaszi pandémiás időszakban online zajlottak, és elsősorban elméleti képzéssel, és online elkészített házi feladatokról – pár lépéses koreográfiák – küldött felvételek elkészítéséből álltak.
Az egy éven át havi rendszerességgel megvalósuló alkalmak nyártól folytatódtak kontakt alkalmakkal.
A hetedik, június végi alkalommal a Táncház mozgalom volt az elméleti témakör. A magyar táncház módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára 2011-ben került fel. A testület a “Legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe” vette fel a módszert, amely a szellemi kulturális örökség átadásának magyar modellje. Az 1972-ben indult első Táncházról kisfilmeket vetített a foglalkozásvezető, Szabó János, aki szintén látható volt a táncosok között. Nógrád megyében, Salgótarjánban 2012-től „Határtalan Palócország” címmel tartanak táncháztalálkozókat, több száz – köztük határon túli – résztvevővel. A foglalkozás gyakorlati részében népzenére – instrumentális és vokális – szabad koreográfiát, majd egy-, két- és többlépéses koreográfiát készítettek a résztvevők a megyei igazgatóság irodájában.
A júliusi, nyolcadik alkalommal a salgótarjáni Táncházban jártak a műhelysorozat résztvevői, ahol a foglalkozásvezető – aki a Nógrád Táncegyüttest is vezette évtizedeken át – bemutatta számukra a próbatermet és a ruhatárat, mesélt a számos relikviáról, mely a falakat díszíti. A padlástérben lévő több száz ruha, szoknya, felső, csizma, cipő láttán elámultak a résztvevők, és kíváncsian, kutakodva, kincsekre lelve, ruhadarabokkal ismerkedve töltötték az időt. Szabó János foglalkozásvezető, és lánya, Szabó Ágnes írta a Zsíri, Mári hoppsza Sári” című könyvet, mely kazári játékokkal és táncokkal foglalkozik. Ezek a játékok nagyban segítik kisgyermekkorban a helyes testtudat kép kialakulását. Az egyszerű ugróiskola, a kidobós, a csapatjátékok mind szerepet játszanak a tánclépések tanításának előkészítésében. A résztvevők lelkesen elevenítették fel gyermekkoruk ugróiskoláit, majd annak lépései alapján közös koreográfiát készítettek el.
Máté Lászlóné