Elemzünk, tervezünk, valóra váltunk

Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Nógrád Megyei Igazgatóság

A Nemzeti Művelődési Intézet Nógrád Megyei Igazgatósága, hasonlóan az ország valamennyi igazgatóságához, 2020. év őszén elkészítette Nógrád megye közművelődési stratégiáját 2020-2025. időtartamára vonatkozóan.

Nógrád megye általános és közművelődési statisztikájára alapuló helyzetfeltárás szolgáltatta az alapot a stratégiai célok kitűzéséhez.

Elemzésre került a városok és községek lakosságszámának megoszlása megyei és országos viszonylatban, a települések lakosságszám szerinti megoszlása, a lakosságszám változása az elmúlt négy évtized viszonylatában.

Nógrád megyében az adatok feldolgozását követően megállapítható, hogy az ország teljes lakosságának mindösszesen 1,94%-a él. Az 1970-es évektől kezdődően a községben élők száma folyamatos csökkenést mutat. Ez a tendencia a fiatalok elvándorlásával, a helyben lévő, megélhetést biztosító munkahelyek megszűnésével magyarázható.

  1. ábra Városok és községek lakosságszámának változása Nógrád megyében, 1970-2019 (Fő) – Forrás: KSH

A megyében 131 település található, ebből 6 város és 125 község. A megye lakosságszámához viszonyítva látható, hogy az itt élők 41%-a él a 6 városban, melyek járásközpontok is egyben, 59%- a pedig kistelepülésen él. A szétszórt, aprófalvas településhálózat, illetve a hat város egyenlőtlen elhelyezkedése a megyében többek között a tömegközlekedéssel utazóknak okoz problémát. A Nemzeti Művelődési Intézet Nógrád Megyei Igazgatósága által szervezett programok, képzések megvalósításakor ezekre a körülményekre tekintettel kell eljárni, például a helyszínek kiválasztásakor.

A Nógrád megyei közművelődés aktuális helyzetére a 2009-2019. évek közművelődési statisztikájából (OSAP 1438), a megyére leszűrt adatok vizsgálatával lehetett következtetni.

A tájékoztató felhívásoknak, az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartásnak köszönhetően szinte teljes körűvé vált a statisztikai adatszolgáltatás a fent jelölt időszak végére.

A közművelődési alapszolgáltatásokat végző szervezetek típus szerinti eloszlásában az országos adatokkal való összehasonlításban nagyobb eltérés csak a közművelődési intézmények, illetve a közösségi színterek számának vonatkozásában látható 2018. évben.

  1. ábra Szervezetek típus szerinti megoszlása Nógrád megyében és Magyarországon, 2018 (%) – Forrás: Közművelődési statisztika

Intézményi ellátottság tekintetében a 131 nógrádi település mindössze 8%-án (10 település) valósul meg intézményben a feladatellátás, ami az országos átlag 50%-a. A megyei közösségi színterek aránya 9%-kal magasabb az országos átlagtól (121 település). A kistelepülések gazdasági és humán erőforrás nehézségei okán megfigyelhető az az országos tendencia, hogy egy-egy település intézményt szüntetett meg, így a feladatellátást közösségi színtér fenntartásával teljesíti. A közösségi színterek nagyarányú megléte miatt az elkövetkező öt évben e terület szakmai-módszertani támogatására nagy hangsúlyt kell fektetni.

  1. ábra Települések intézményi ellátottsága Nógrád megyében és országosan, 2018 (%) – Forrás: Közművelődési statisztika

További nehézséget jelent a feladatellátás szempontjából, hogy kevés a területen a képzett szakember annak ellenére is, hogy 2018-2020 évben az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Nemzeti Művelődési Intézet Nógrád Megyei Igazgatósága szervezésében a megyében már két helyszínen is Közművelődési és közönségkapcsolati szakember képzés valósult meg középfokon, amelyeken 48 településről 52 fő vett részt.

Az elmúlt időszak tapasztalata sajnos azt mutatja, hogy a középfokú végzettséget szerzett szakemberek közül keveset foglalkoztat a települési önkormányzat szakmai munkakörben, miközben 2021. január 1-től minden településnek kötelező a közösségi színterek vonatkozásában legalább középfokú végzettségű szakembert foglalkoztatnia. Ezt a kötelezettséget a muzeális intézményekről, nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, az életbe lépés határidejét pedig a hozzá kapcsolódó 20/2018. (VII.9.) EMMI rendelet írja elő.

  1. ábra A települések hány %-án volt legalább 1 fő szakmai munkakörben? 2009, 2018, 2019 (%) – Forrás: Közművelődési statisztika

Az önkormányzatok láthatóan nem képesek a teljesíteni a kötelezettségüket, ezért fontos számukra segítséget nyújtani.

A törvényben foglalt települési kötelezettségek teljesítése, valamint a települések közösségi életének fejlesztése érdekében a Nemzeti Művelődési Intézet 2020. november 1-től elindította a Közművelődési Foglalkoztatási és Képzési Programját az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával. A program célja, hogy a településeken biztosítottá váljon a kulturális alapellátás. A tizenkét hónapig tartó programban a Nemzeti Művelődési Intézet az önkormányzatok közösségi színtereiben és közművelődési intézményeiben munkáltatóként biztosítja a foglalkoztatást átvállalva így az önkormányzatok törvényben előírt kötelezettségét, valamint a szakmai végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatottak középfokú Közművelődési és közönségkapcsolati szakember képzésben részesíti.

A 12 hónapos foglalkoztatást és a szakmai képzést követő időszak eredményessége helyben, a programban részt vevő településen válik mérhetővé.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.