Elfeledett szakmák, népi kismesterségek visszatanulása Nagybárkányban
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Nógrád Megyei Igazgatóság
- március 25-én indult el a településen a Művelődő közösségek Észak-Magyarországon elnevezésű, EFOP-3.7.3-16-2017-00148 azonosítószámú projekt. A 12 alkalmas tanfolyam célja az elfeledett szakmák, népi kismesterségek visszatanítása. A településen régen sokan foglalkoztak kosárfonással, ami mára már teljesen feledésbe merült. A tanfolyam célja a kosárfonás alapjaival való megismerkedés mellett a helyi roma hagyományok megismerése, ezzel is segítve, hogy ezen értékek is az alakuló települési értéktár részévé váljanak.
A májusi foglalkozás témája a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése volt, ezen belül is elsősorban a helyi értékek feldolgozása és a települési értékfeltárás módszertana kapott nagy hangsúlyt. A résztvevők Szigeti Lászlóné módszertani referens segítségével ismerkedtek meg a Hungarikum törvénnyel, az értékpiramissal, a közösségi értékfeltárás módszereivel: hólabda módszer, interjú, kérdőívezés, közösségi beszélgetés, word cafe. Szó esett az értékfeltárás megyei tapasztalatairól, települési jó példák bemutatásával, többek közt Palotás, Szurdokpüspöki, Nógrádmegyer helyi értékeiről, valamint a megyei értéktárba felterjesztés folyamatáról. A program közös beszélgetéssel és tapasztalatcserével folytatódott.
Júniusban folytatódott a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése témakör. Ez alkalommal a hagyományos roma foglalkozások, „ősi mesterségek”, hagyományok, életmód témakörét jártuk körbe, valamint azt, hogyan jelennek meg ezek a tevékenységek és hagyományok a roma mesékben. A jelenlévők Pospisil Patrik módszertani referens segítségével elevenítették fel a régi foglalkozásokat, úgymint szegkovácsok, lókupecek, zenészek, fa- és fémmunkálás, kosárfonók. A beszélgetés során sok információt osztottak meg a jelenlévők egymással. Volt olyan résztvevő, aki az országban is egyedül álló nógrádmegyeri „cigány” szegkovács KTSZ-ben dolgozott a 70-es években és mesélt arról milyen termékeket – szög, lapát, kanna – készítettek. Volt, aki a vályogkészítésről mesélt, és kiderült, hogy az „edényfoltozást” még a közelmúltban is végezték a településen.
A foglalkozás zárásaként két roma mese segítségével – Az asszony és az ördög, Kaló a cigánylegény -, beszéltük meg a jellemző roma hagyományokat, szokásokat.
Szigeti Lászlóné
