„A bábjáték a szeretet művészete” – A közösségeken és a társadalmi szerepvállaláson volt a hangsúly a bábos konferencián

Teltházzal, remek hangulatban zajlott le november 23-án „A bábművészet szerepe a személyiségfejlesztésben” országos bábmódszertani konferencia, majd az azt követő II. Bűvös Bábos Szemle Szolnokon, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban.

A vendégeket Molnár Lajos Milán, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ ügyvezető igazgatója köszöntötte. Beszédében többek között arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a bábozás, a bábjáték olyan tevékenység, amely kapukat képes kinyitni, hiszen nemcsak örömöt ad a benne részt vevő gyerekeknek, hanem érzékenyít, erkölcsre tanít, leküzdi a távolságokat a generációk között, párbeszédre késztet, s mindeközben az egész családot bevonja a tevékenységbe.

Szedlacsek Emília, a Nemzeti Művelődési Intézet Szakmai Szolgáltatások Igazgatóságának igazgatója megnyitó beszédében felidézte a program kezdetét, valamint az azt megalapozó „Bábcsoportvezetői alapismeretek”, képzés sikerét, melyet a Művelődési Intézet a Magyar Bábjátékos Egyesület és a Magyar Bábművészek Szövetsége együttműködésével valósított meg 2016-ban. A program névadását annak megtapasztalása inspirálta – mondta az igazgató asszony –, ahogy a bábjátékba belemerülő gyermek mintegy „varázslatra” kiszakad a hétköznapok szürkeségéből, és az addig szunnyadó képességeit megmozgatva színes mesevilágot teremt magának és a közösség tagjainak. „A Bűvös Bábos Szemlén látható produkciók települési bemutatói mindig helyi örömünnepek, melybe a nézőket is aktívan bevonják az alkotók. A bábművészet páratlan teljességének köszönhetően egyszerre kapnak irodalmi, képzőművészeti és színházi élményt a bevont települések” – zárta köszöntőjét.

Tapasztó Ildikó Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Osztályának vezetője elismerő szavakkal szólt az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ stratégiai kezdeményezéséről, mely során a bábjáték elterjesztése érdekében a folyamatok élére állt az intézmény a megyében.

Az eseményhez kapcsolódó „Bábtáncoltató” utazó kiállítás lehetőségeiről beszélt Csóka Eszter, a Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Irodájának vezetője, aki bábkészítőként is szoros kapcsolatot ápol a bábjátékos szakmával. Mint mondta, az interaktív kiállításon hat bábtechnikát lehet kipróbálni, s reményét fejezte ki, hogy a kiállítás iránt országos szinten fognak érdeklődni a közművelődési intézmények.

Az előadások sorát Szentirmai László, a Magyar Bábjátékos Egyesület elnöke BÁBMŰVÉSZET = BÁB-JÁTÉK… – de ennél a helyzet bonyolultabb! címmel meghirdetett előadása nyitotta. Bábtörténetet átívelő előadásában, nemcsak a bábjáték és a bábművészet legfontosabb ismérveit osztotta meg a jelenlévőkkel, hanem annak közösségformáló erejére is felhívta a figyelmet: „az emberi kiteljesedés társadalmi dimenziója az, hogy közösségbe tartozunk, ennek megteremtéséhez a bábjáték kitűnő eszköz” – mondta az elnök, majd előadása zárásában felidézte Petrolay Margit sokat hangoztatott, de örökérvényű gondolatát: „A mese az erkölcs vivőközege”.

Láposi Terka színház- és művészetpedagógus, Művészettel nevelés, azaz az alkalmazás szabadsága című előadásában többek között kitért arra is, hogy a tárgyhasználat paradigmaváltásának korát élik a színházak és bábszínházak. A pedagógiai bábjáték kapcsán a művészetre nevelés, a művészettel való nevelés, valamint a művészetterápia fogalmait, s azok kapcsolatát, egymásra hatását világította meg. Előadásában felidézte Kemény Henrik: A bábjáték technikája című írását, melyben így vall a világhírű bábművész a bábjátékról: „Felbecsülhetetlen kincset ér az az öröm és kacagás, amelyet a jó bábjáték a gyermekekből ki tud váltani, és nem kevésbé értékes az a hatás sem, amelyet ez a művészet a felnőttekre gyakorol. A bábjáték szeretete a széplélek és a jövendő szeretetét jelenti. A bábjáték tehát a szeretet művészete. De akkor sem követek el nyelvbotlást, ha megfordítom: a művészet szeretete.”

Az előadások sorát Dió Zoltán bábterapeuta, az ORT-IKI Bábszínház vezetője folytatta, aki a harmincéves múltra visszatekintő, az alkalmazkodási nehézségekkel küzdő gyermekek számára megálmodott Herkules Terápia eredményeit és módszertanát osztotta meg a jelenlévőkkel vetítettképes előadásában. A program célja a gyermekek önértékelésének növelése, melyet a drámaterápia eszközeinek segítségével valósítottak meg csoportos foglalkozások és speciális táborok keretében. Mint mondta, a gyerekekben él a vágy, hogy hősök legyenek, de óriási szociális, társadalmi hiányokkal terheltek – ezek leküzdésében, saját „hősútjuk” megkeresésében segít a program.

Kovács Géza, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója különböző bábtechnikákat megidéző előadásfotókon keresztül arra kereste a választ, hogy az alkotó és a néző szempontjából hol találkozik a korszerűség az időszerűséggel. Előadásában kiemelte a színházak és bábszínházak társadalmi felelősségvállalását, s azt, hogy nemcsak közönséget kell szerezni az intézményeknek, hanem közönségből közösséget kell varázsolni, mert ez nagyobb társadalmi elköteleződés, mint csak kiszolgálni a közönség igényeit.

Kovács Hajnalka, a Neumann János Egyetem mestertanára A pedagógiai bábjáték szerepe a felsőoktatásban című előadásában kifejtette, hogy a bábpedagógussá válás hosszú tanulási folyamat, mely nagy elkötelezettséget igényel a terület iránt. Fontos, hogy a XXI. század gyermekei a digitális világ technikai eszközei mellett a mesevilágot is megismerjék, mely elengedhetetlen a harmonikus gyermeki személyiség fejlődéséhez, s a belső kreativitás felszínre hozásához.

Az előadásokat követően a résztvevők három workshop keretében szerezhettek gyakorlati ismeretek a bábjáték sokszínű alkalmazásáról. A Tér – Test – Mozgás – Mozdulat: Saját testből elindított zenés, mozgásos játékok a bábos gondolkodás szolgálatában című foglalkozást Magi Krisztina bábszínész, drámapedagógus vezette.

A bábtechnikák legegyszerűbb fortélyaiba Majoros Gyula szobrászművész, bábtervező vezette be a résztvevőket. Az absztrakció módjaiba és az improvizáció lehetőségeibe Láposi Terka színház- és művészetpedagógus engedett bepillantást nyerni.

A konferenciát követően teltházzal, vastapstól kísérve zajlottak a II. Bűvös Bábos Szemle előadásai, melyeket a szülőkön és érdeklődőkön kívül a konferencia vendégei is megtekintettek. A szemlén a II. Bűvös Bábos Program keretében létrejött gyermek bábjátszó csoportok mutatkoztak be előadásaikkal. 2018 nyarán Tiszaalpáron (Bács-Kiskun megye), Szőkéden (Baranya megye), Szeghalmon (Békés megye), Álmosdon (Hajdú-Bihar megye), Nagyrédén (Heves megye), valamint Csepregen (Vas megye) folyt közösségfejlesztő tevékenység a bábművészet eszközeivel – ennek eredményeit csodálhatta meg a közönség a Bűvös Bábos Szemlén. Az eltérő bábtechnikával és történetmeséléssel megvalósuló előadások között roma népmesét, klasszikus bábjátékot és szabad asszociációs teremtéstörténetet is láthatott a közönség. Az előadások ismertetőit itt töltheti le.

A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.