Mi a közösségekre építünk! – A Vas megyei tanulmányút tapasztalatai
Projektek / Cselekvő közösségek projekt
A Vas megyei tanulmányút első napján Sárvárra, a Nádasdy Ferenc Múzeumba látogattunk. A múzeum igazgatója, Takács Zoltán, Sárvár és a múzeum kulturális életébe avatott be minket. Beszélt az öt évvel ezelőtt történt intézményi összevonásról, amelynek eredményeképpen a múzeum, a könyvtár és a közösségi tér egy irányítás alá került. Megtudtuk, hogy a helyi civil szervezetekkel és az önkormányzattal élő, jó kapcsolat alakult ki, ennek bizonyítéka az a sajátos helyi kezdeményezés, ami a „páratlan” nevet kapta. A projekt lényege, hogy minden páratlan osztályt végző, a sárvári közoktatásban résztvevő diákot évente két alkalommal az intézmény múzeumpedagógia kíséret mellett meghívja a múzeumba, ahol a hagyományos tárlatvezetés helyett társadalmi ismeretek, művészeti, kommunikációs, technikai és pályaválasztási tematikákhoz kapcsolódóan tantervhez illeszkedő és tudományorientált múzeumpedagógiai órát tartanak diákoknak.
Vas megyei tanulmányutunk második napján konferenciát rendeztünk a kőszegi Jurisics Vár Művelődési Központ és Várszínházban. A konferencia résztvevőit az intézmény igazgatója, Pócza Zoltán köszöntötte. Előadásában kitért arra, hogy az intézmény hármas funkciót lát el: közművelődési, turisztikai és színházi. Nagy Krisztina, a szombathelyi Herényi Kulturális és Sportegyesület ügyvezető titkára a szombathelyi Herényiek Házában folyó helyi értékőrző tevékenységekről és közösségformáló folyamatokról tartott előadást, melyben a sport és a kultúra is fontos szerepet kapott. A ház csatlakozott a Kárpát-medencei népfőiskola hálózathoz. Kovács István, az oszkói Hegypásztor Kör elnöke az egyesület közösségfejlesztő munkájáról, az érték alapú közösségi kezdeményezések fontosságáról beszélt. A Hegypásztor Kör legfontosabb célkitűzései az érték és értékvédelem, közösség és közösségfejlesztés, valamint a helyi boldogulás elősegítése. A Helyi identitás és kohézió erősítése TOP programban nyertes konzorciumi tagként részt vesznek a megvalósításban. Gergye Rezső, a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ igazgatója a közösségi művelődés, mint szakma és annak szakmai minőségellenőrzésének fontosságáról beszélt. Az intézmény által 2006-ban életre hívott, a Völgy Vidék településeit összefogó Közkincs Kerekasztal tevékenységét és szerepét hangsúlyozta. Károly Andrea, a szentgotthárdi Pannon Kapu Kulturális Egyesület elnöke előadásában elmondta: szervezetük látja el a város közfeladatát képező közművelődési feladatokat 2005 óta. A Pannon Kapu Kulturális Egyesület, a közművelődési feladatok ellátására munkaszervezetet működtet főállású közművelődési szakemberekkel. Az egyesület feladata a város közművelődési feladatainak és programjainak szervezése, lebonyolítása, irányítása. Bekapcsolódik Szentgotthárd és kistérsége kultúrával kapcsolatos terveinek, koncepcióinak kidolgozásába és végrehajtásába. Figyelemmel kíséri a településen működő civil szervezetek igényeit, valamint segíti a kulturális, művészeti csoportok munkáját továbbá ösztönzi új csoportok létrejöttét. Szorosabb kapcsolatot épít ki a nemzetiségi szervezetekkel a nemzetiségi kultúra megőrzése érdekében.
A konferenciát és a délelőtt programját Gyöngyösi Zsuzsanna, a vasvári Dr. Bendefy László Városi Könyvtár vezetőjének előadása zárta, amiből megtudtuk, hogy az oszkói Hegypásztor Körrel és a Herényi Kulturális és Sportegyesülettel ők is tagjai annak a kezdeményezésnek, amely a Vas-Vár Örökség Népfőiskola nevet viseli. A szervezet a megyei értéktár kezelésében játszik fontos szerepet. A délutáni programon a Kőszegi Városi Múzeumba látogattunk, ahol először Veres Judit múzeumpedagógus előadásából megismertük a Kőszegi Városi Múzeum történetét és múzeumpedagógia munkáját az Arany Egyszarvú Patikában, amely patikamúzeumként is működik. A délutáni második helyszín a Cáki Szabadtéri Néprajzi Múzeum volt, ahol Paukovics Józsefné polgármester bemutatta a cáki pincesort, amely ma már műemlék. Ezeket a borospincéket és présházakat nemcsak bor készítésére használták, hanem gesztenye- és gyümölcstárolásra is. Jelenleg kilenc eredeti állapotban megmaradt pinceház áll műemléki védettség alatt, melyek mindegyike megtekinthető a Szabadtéri Néprajzi Múzeum nyitvatartási idejében. A pincék többsége a 19. század elején készült tölgy- és gesztenyefa gerendákból, melyeket agyaggal tapasztottak be. A házikókban nagyméretű faragott, festett prések, gyümölcstartó polcok találhatók.
Vas megyei tanulmányutunk záró napján Gencsapátiba és Bejcgyertyánosba látogattunk el. Mindkét helyszínen a hagyományok ápolását és átörökítését emelték ki, mint fontos célt és feladatot.
Forrás: Cselekvő közösségek projekt
