Újraéledő közösség Teskándon – A Pajtaszínház újjászületése
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Zala Megyei Igazgatóság
A IV. Pajtaszínházi Program keretében a Nemzeti Művelődési Intézet Zala Megyei Irodája együttműködve Ecsedi Erzsébet Nívó-díjas művésznővel, a Hevesi Sándor Színház tagjával, aki most, mint mentor és rendező segíti a programot a Teátrumi Társaság felkérésére, továbbá együttműködve a Teskándért Egyesülettel az amatőr színjátszás újraélesztésével a helyi identitásra építve Teskánd településen pajtaszínházi előadást valósít meg.
A TASZACS (Teskándi Amatőr Színjátszók Alkalmi Csapata) 18 évvel ezelőtt baráti társaságból megalakult színjátszó csapat, akik a helyi rendezvényeken alkalmi jelleggel álltak össze egy-egy színdarabban, ahol helyzetkomikumot, illetve nótás darabokat adtak elő. A lendületük az utolsó évek folyamán alábbhagyott, a próbákra egyre kevesebben jártak, a tagok kiléptek, az alkalmakra összeverbuválódott társaság úgy érezte nincs kellő lendület a továbbfolytatásra.
A Zala megyei iroda módszertani munkatársai a megyei kapcsolattartás során értesültek a kialakult helyzetről, lehetőséget láttak a csoport újjáélesztésére, ez a tevékenység a Művelődési Intézet céljai közé tartozik.
Az első próbákon a résztvevők száma már-már elérte a „régi” társulat számát. Az amatőr színjátszók hatalmas ösztönzést kaptak Ecsedi Erzsébet művésznő személyes kisugárzásából, színházszeretetéből. Motiváltak, ugyanakkor tele vannak várakozással a január végi „nagy fellépés” izgalmával és reményével, mely a Nemzeti Színház színpadára lépést jelenti.
A próbák színhelyéül a teskándi Kemence-ház, a település közösségi színtere szolgál. Kéri Ferenc Lopó tök, avagy a Mari nem olyan című népi komédiáján dolgozik a közösség. A heti több találkozó sem jelent akadály, hiszen minden alkalommal nagy lelkesedéssel vesznek részt a próbákon, még a jelmezeket és a díszleteket is közösen készítik el.
A csoport vezetője Németh Ágnes szerint nagy lehetőség ez a csoportnak, a településnek. S ennek mindenki érzi a súlyát, ami érződik a próbák hangulatán is. A programban való részvétel túlmutat a színjátszók közösségén, megmozgatja a szereplőkön keresztül az egész települést. A tagok sokkal lelkesebben érkeznek a próbákra. Mindenki saját maga, illetve a családján keresztül is hozzá szeretne tenni valamit a produkcióhoz.
A program által remek lehetőséget kapott a település a közösségépítéshez, a szellemi kulturális örökség átadásához.
Farkas Ildikó
