Újabb három foglalkozással folytatódott Tolna megyében a Hungarikum műhely
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Tolna Megyei Igazgatóság
2018 júniusában indult a Nemzeti Művelődési Intézet Tolna Megyei Irodájának szervezésében egy 12 alkalomból álló műhelyfoglalkozás, mely a „Művelődő közösségek az Alföldön EFOP-3.7.3-16-2017-00149” projekt keretein belül kerül megrendezésre havonta egy alkalommal. Szeptemberben, októberben és novemberben újabb három foglalkozást rendeztek, melyeket az első három alkalomhoz hasonlóan dr. Say István a Tolna Megyei Értéktár Bizottság elnöke vezetett le.
A negyedik foglalkozást szeptember 11-én tartották a megyei irodában. A téma a hungarikumok valamint a kiemelt nemzeti értékek bemutatása volt. A műhely résztvevői közösen alkottak véleményt a két kategóriában megtalálható különböző értékekről. Volt néhány olyan érték, melyek szerintük megmagyarázhatatlanul kerültek be egy-egy kategóriába, illetve néhány nemzetközi és Kárpát-medencei érték, melynek felvételét hiányolták. A foglalkozás utolsó feladataként közösen szimulálták, hogy milyen módon működhet egy-egy érték esetében a kapcsolódó döntéshozatali folyamat.
Az ötödik alkalmat szintén a megyei irodában tartották október 18-án. Az előző foglalkozáshoz hasonlóan kerültek mustra alá a Tolna megyei értékek, valamint az úgynevezett „tolnaikumok”. Itt is kételyek merültek fel az értéktárba már felvett értékekkel kapcsolatban, illetve fogalmazódott meg hiányérzet a még fel nem vettekkel szemben. A jelenlévők közösen gondolták végig, hogy mely települési értékeket tartanának érdemesnek megyei szintűre való felterjesztésre, valamint hogy ezen felterjesztéseknek hogyan történne az előkészítése, mivel indokolnák a megyei értéktárba való felvételüket.
A hatodik foglalkozásra november 15-én került sor a szokásos helyszínen. A foglalkozás során az értékfeltárás, valamint az értékmegőrzés különböző módszerei, lehetőségei, jó gyakorlatai volt a témák között. Kezdésként azokról a kategóriákról esett szó, hogy mely területekről érkezik kevés felterjesztés a megyei értéktárba, mint pl. a népművészeti csoportok, tárgyalkotó népművészet, képzőművészet, egészség, gasztronómia. Ezután arról beszélgettek a jelenlévők, hogy mennyire fontos, hogy az értékfeltáró munka ne álljon meg a felterjesztésnél, az értéktárba való felvételnél. A települési értéktár bizottságok feladata az is, hogy együttműködjenek a helyi oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal, valamint, hogy a feltárt értékeket bemutassák különböző formában (pl.: kiállítás, bemutatók szomszéd településeken, testvértelepüléseken, kiadványok, települési vetélkedők, helyi újság, helytörténeti kiadvány, falukönyv, illetve a település honlapja). Ez vezethet ahhoz, hogy a település lakói megismerjék saját értékeiket, és azokat igazán magukénak érezzék. A foglalkozás során több olyan jó példa hangzott el, mely segítheti az értékek feltárását, megőrzését, a hálózatosodást, a lakók bevonódását. Ilyenek az ifjú értékőr csoportok létrejötte, egy-egy érték patronálása (pl.: ápolás, megőrzés, hagyományok továbbörökítése), kultúrutak kialakítása vagy a megyei értéktár bizottság új terve, melyben vendéglátóipari iskolák diákjainak segítségével gyűjtenék össze a megye különböző tájegységeinek, népcsoportjainak gasztronómiai értékeit.
Nagy öröm volt az iroda dolgozói számára, hogy a kezdeti 11 jelentkezőből még mindenki látogatja a foglalkozásokat, sőt szinte minden foglalkozáson jelen van 1-2 értékfeltárás iránt érdeklődő vendég a résztvevők településeiről. Ezen kívül a műhelyfoglalkozás első komoly sikereként könyvelhető el, hogy novemberben az egyik résztvevő településén, Bikácson az ő közreműködésének is köszönhetően megalakult a települési értéktár bizottság.
Dorn Ernő
