Újabb értékek a Komárom-Esztergom Megyei Értéktárban
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság
2018. március 1-jén tartotta soron következő ülését a Komárom-Esztergom Megyei Értéktár Bizottság. Az ülésen tizenegy újabb – Tatabányához, Tatához, Doroghoz és Vértesszőlőshöz tartozó – nemzeti értéknek a megyei értéktárba történő felvételéről döntöttek.
Tatabányához köthető új érték a Néptánc Show Formációs Tánc Egyesület. Az 1989 óta sikeresen működő, jelenleg 40 fiatalból álló csapat a város szinte minden eseményén fellép. További sikerüket pedig várhatóan a közel 160 óvodásból és iskolásból álló utánpótláscsoport fogja biztosítani.
Az értéktár újabb elemei közül négy Dorogon található, ezek közül is kettő a bányászathoz kötődik. Az értéktár ipari és műszaki megoldások kategóriájába sorolható az 1920-as években épült bányaalagút-rendszer, mely a Dorogi (Reimann-) altárót 6850 méter távolságban kötötte össze Annavölggyel, a vasúti szállítás kiküszöbölésével. A bányaalagút bejárata dorogi helyi védelem alatt áll. A megye dorogi „bányászati” értékei között találhatjuk továbbá Dr. Schmidt Sándor bányamérnök életművét, akinek munkássága túlmutat az ipari fejlesztésen: a „Dorog atyjaként” is emlegetett – a magyar bányamérnökök között elsőként doktori címet kapott – szakember tevékenységének volt köszönhető a helység várossá válása.
Az értékek sorában szintén mint életmű kapott helyet Wech József szalézi szerzetes életműve. Az 1909–1979 között élt katolikus pap Dorog város szülötte volt. Az 1936-ban Torinóban pappá szentelt (nevét Wechről Vándorra változtató) szerzetes a kubai Santa Clara egyházmegyére tett mély benyomást – a Rosa Pérez Velasco Művészetek és Mesterségek Intézetének felépítésével és a Kármelhegyi Boldogasszony-templom híveinek lelkipásztori gondozásával. Tevékenységét 2003-ban az egyházmegye vezetése az Isten szolgája címmel ismerte el.
A városhoz kapcsolódó értékek közé tartozik, mindezek mellett, a Dorog Város Barátainak Egyesülete gondozásában megjelenő Dorogi Füzetek 1990 óta eddig megjelent 51 lapszáma.
Öt további, újonnan felvett érték Tata városához köthető. Ezek egyikeként szerepelnek a Fényes-forrásra épített vízimalmok. A régen gabonaőrlésre és bőrgyártásra is használt gépművekről már a 13–14. századi források is megemlékeznek.
Ezek mellett, az évente megrendezett események közül kettőt is az új értékek sorába választottak. Az idén ősszel 12. alkalommal megrendezésre kerülő Tatai Öreg-tó lehalászása az országban egyedülálló látványhalászatot és gasztronómiai programot kínál az érdeklődőknek. Ebben az évben a 18. Tatai Vadlúd Sokadalom nemzetközi hírű egész napos programja pedig teleszkópos madármegfigyelésre, madárgyűrűzési bemutatón, természetvédelmi és csillagászati témájú programokon való részvételre nyújt lehetőséget.
A kulturális örökség kategóriában a 19. században a városban tevékenykedett Menner Bernát sziléziai származású magyar hegedűs és zeneszerző munkássága, életműve további új megyei értékként szerepel az értéktárban. A művész nemcsak gróf II. Esterházy Miklós udvari zenei életét támogatta, de a plébániatemplom kórusának karnagya, valamint a ferencvárosi Nemzeti Zenede tanára is volt. Munkásságának köszönhetően a tatai zenei élet 1806–1846 közötti években élte fénykorát. A tatai vonatkozású értékek közül az értéktár az 1942-ben a városban letelepedett, rajztanárként és múzeumigazgatóként is tevékenykedő Munkácsy-díjas Dobroszláv Lajos festőművész munkásságával is tovább bővült.
A Komárom-Esztergom Megyei Értéktárat természeti értékként a Pusztavámtól a megye településeit érintve Dunaalmásig folyó Által-ér vértesszőlősi szakasza felett épült Kétlyukú híd gazdagítja.
Az értéktár bővítése mellett az ülésen továbbá a szekeresgazda-ruházat, -életmód és -bandériumnak a Magyar Értéktárba történő felterjesztéséről döntöttek.
Fotó: Komárom-Esztergom Megyei Értéktár Bizottság
