Türelem és az elfogadás a közösségi művelődésben
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság
2018. december 11-én és 12-én Győrben a Karmelita Rendház Barokk termében „A tolerancia mint példa és elkötelezettség” címmel az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával konferenciát rendezett az Egyházi Közművelődési Egyesület és a Nemzeti Művelődési Intézet.
A konferencia különböző – egyházi, közművelődési, szociális, civil szervezetek –tevékenységének megismerését, együttműködési lehetőségek kialakítását, valamint az egyházi közművelődés értékeinek bemutatását szolgálta.
A 2002 óta évente szervezett konferencia idén a tordai országgyűlés 450. évfordulójára emlékezve került megrendezésre. Ez az országgyűlés mondta ki a négy vallás – a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius – szabadságát és egyenjogúságát, és ezzel a világban elsőként hirdette meg a vallási toleranciát.
A konferencia résztvevőit Dr. Veres András győri megyéspüspök köszöntötte, hangsúlyozva, hogy az egyházak értékteremtő tevékenysége minden korban jelen volt. Kiemelte, hogy Jézus sajátos utat mutatott: Szeresd ellenségedet! Győr Megyei Jogú Város részéről Diligens Tibor képviselő megnyitó beszédében rámutatott: Győr a folyók és a találkozások városa, ahol otthonos körülmények között találkoznak az évezredes kulturális hagyományok a modern, csúcstechnológiára épülő iparral, az értékek megőrzése és gyarapítása itt jól megfér egymás mellett. Kiemelte Győr jövőbeni fejlődésének egyik legnagyobb lehetősége a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés megvalósítása.
Szedlacsek Emília, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai szolgáltatások igazgatója, „Értékek a közművelődésben” című előadásában hangsúlyozta, hogy a közösségi művelődés értékei azonosak a toleranciát, a megértést és az emberségességet hirdető keresztény vallások tanításaival. Kiemelte az ezen értékek mentén működő közművelődési intézmények, szervezetek társadalmi folyamatokat fejlesztő tevékenységeinek fontosságát, majd művelődéstörténeti korszakok mentén ismertette a helyi társadalmak közösségépítő, értékközvetítő folyamatait a 19. századtól napjainkig.
A konferencia első napján a Szalézi Szent Ferenc Társaság apostoli céljáról, a közoktatásban vállalt feladatairól Szabó Zsolt igazgató, a Kazincbarcikai Don Bosco Sportközpont vezetője tartott előadást, majd Sajó Attila menedzser előadásában ismertette a sportközpont sport, közösségi, kulturális és hitéleti programjait, szolgáltatásait. A „Légy vidám és tedd a jót” szlogen jellemzi a szalézi közösségek életét, amit áthat az egyszerűség, a derűs légkör, az evangéliumi merészség, az alkotókedv, a mély lelki élet és az ebből fakadó öröm.
Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa történész az Erdélyi Szövetségtől „A tolerancia Erdélyben Torda előtt és után” címmel foglalta össze az Erdélyben egyedülálló gondolkodásmódot, a nemzetiségek anyanyelvhasználatának megőrzésének különböző módjait. Dr. Szelke László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa „A modern polgári állam és az egyházak kapcsolata a XIX. században” címmel foglalta össze a katolikus egyház szerepét a magyarországi közéletben és a magyarországi zsidóság XIX. századi történetét. Varga B. József, az Európai Magyar Fiatalságért Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásában ismertette a „SzékelyKapuk–ZöldKapuk” című közép-európai ökocivilizációs, társnemzeti és társfelekezeti programot.
December 12-én elsőként Martis Zsombor, a Nemzeti Művelődési Intézet szolgáltatási referense mutatta be a Felekezetiség és művelődés a XVII. századi Magyarországon című előadásában a Kassán a XVI. század közepén a vallásszabadság érdekében kialakult hitvitákat és a gyülekezetvédelmező közösségi életet.
A Győri Művészeti Fesztivál- és Művelődési Központ igazgatója, Tóthné dr. Kardos Krisztina előadásában bemutatta Győr városának az Európai Kulturális Fővárosa címre beadott pályázatát, melynek témája az „ÁRAMLÁS” lesz.
A következő előadó Szabó Gyula, a Mezőörsi Katolikus egyházközség plébánosa volt, aki múltunk mélyebb megismerésére hívta fel a figyelmet, hiszen a közös gyökereink olyan összekötő erőt jelentenek, mely az összefogásnak biztos alapja lehet.
Bedő Árpád, a Kárpát-medencei Magyar Autonóm Tanács titkára előadása első részében az emberi méltóság megbecsülésének és a közösségi egyenjogúságnak a kapcsolatát vázolta, majd a kisebbségben élő nemzetiségi közösségek társadalmi állapotának vizsgálatát lehetővé tevő szempontrendszert mutatta be. Ezután Szepesi Gergő, a Magyar Műhely Alapítvány irodavezetője a nemzeti értékek megőrzése, életben tartása érdekében az alapítvány által elvégzett feladatokat, terveket ismertette.
Dr. Ottofi Rudolfné, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Győri Szervezetének elnöke bepillantást engedett a civil szervezet életébe, mely a helyi értelmiséget igyekszik összefogni 1992 óta. Működésükben elsődleges a spirituális tevékenység, de már a kezdetekben is hangsúlyozottan vállalták a kulturális feladatok ellátását is. Ezt követően Pécsi Gertrúd, a Camelot Mozgássérült Fiatalok Győri Egyesületének titkárát helyettesítette Dr. Szakácsné Foki Katalin, aki ismertette a mozgássérültté vált emberek társadalmi integrációja érdekében végzett kulturális és szabadidős tevékenységeket.
Szakácsné Foki Katalin az Iskolakultúráért – Esélyteremtésért Egyesület titkáraként prezentálta a szervezet tevékenységét, mely a hátrányos helyzetű 10-16 éves tanulók munkakultúráját, a sikeres életvezetést alakító, segítő programokból tevődik össze. Végül Dombi Alajosné, a Felpécért Alapítvány kuratóriumi elnöke arról a húsz év óta tartó „kalandról” számolt be, melynek során létrehoztak egy tájházat, egy művelődési házat, egy települési értéktárat, és számos közösségi, hagyományőrző programot és táborokat indítottak el.
A különböző területeket képviselők előadásai hatékonyan foglalták össze a konferencia egyházi közművelődési értékeinek bemutatását.
