Tervezzük együtt a jövőt!
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság
Tervezzük együtt a jövőt! címmel a Diagnózisok projekt keretében 2018. január 16-án Tégláson műhelynapot szervezett az NMI Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodája.
Az eltelt 3-4 évben több településfeltáró, valamint közösségi értékfeltáró kutatást indított az NMI Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodája, melyek célja azon beavatkozási pontok megtalálása, melyben a megyei módszertani iroda szakmai munkájával, az e területen szerzett kompetenciáival a kutatást követően projektfejlesztő valamint tanácsadói munkáját megalapozza. A legutóbbi „Közösségeink, értékeink” kutatás eredményeként átfogó képet kapott a megye közművelődési intézményeinek tevékenység, szolgáltatási struktúrájáról, az intézményen belüli kisközösségek munkájáról, számosságáról. 2017-re jól kirajzolódott, hogy nincsenek konkrét kutatási eredmények, pontos információk arról, hogy milyen konkrét problémával, nehézségekkel kerül szembe a szakma a településeken, mely tevékenységek munkáját akadályozza, és melyek ismeretében nyújthatna a közművelődési, közösségi művelődés szakma szereplői számára személyre szabott szakmafejlesztő szolgáltatásokat.
Ezért 2017 őszén a Debreceni Egyetem hallgatóinak közreműködésével a Hajdúszoboszlói, Nyíradonyi és a Hajdúhadházi járás összesen 17 települését kereste fel, hogy a közművelődési feladatokat ellátó intézmények vezetőivel egy-egy interjút készítsen. Az interjú elsősorban a településen és intézményben lévő közösségekre, a közösségek jellemzőire, számosságukra és kapcsolatrendszerükre, az intézmény jövőbeli terveire, problémáira és a be- illetve elvándorlás hatásaira fókuszált.
A kutatás során megemlített problématerületek lehetséges csoportosítását – a szakmai munka minősége, a szakma belső problémái, a korosztályok bevonása, a forrás, infrastrukturális adottságok, a kapcsolat a fenntartóval, a bevándorlás, elvándorlás – követően jól kirajzolódott, hogy milyen fejlesztést igényel a három járás közművelődési intézményhálózata.
Így született meg a „Tervezzük együtt a jövőt!” műhelykonferencia-sorozat gondolata, mely arra vállalkozik, hogy a szakmaterületet megerősítse és megújítsa, a térségi együttműködésekben rejlő lehetőségek jobb kihasználására ösztönözze a közművelődési szakma képviselőit, valamint bevált gyakorlatokat terjesszen el a négy alkalom során.
A műhelykonferencia-sorozat első alkalmán, melynek a téglási Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény biztosított helyet, hét település közművelődési szakemberei vettek részt összesen 16 fővel.
Katona Mária projektismertetőjét követően a Debreceni Egyetem hallgatója, Tegze Noémi mutatta be röviden a kutatás eredményeit, majd Németi Katalin, a téglási Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény intézményvezetője beszélt tevékenységükről. Élvezetes előadásából szépen kirajzolódott az a sajátos út, melyet munkatársaival bejártak, mely egy városi könyvtár tevékenységstruktúrájából mára az egész város közművelődési feladatvállalásáig terjed. Szólt arról is, hogy a Cselekvő közösségek program által hirdetett Közösségek Hete rendezvénysorozatra beneveztek és, hogy szerepvállalásukat országos elismerés övezte. Részletesen bemutatta a Téglási Teátristák és a DFDC Tánccsoport közös munkája révén született Dzsungel könyve zenés színházi produkció létrejöttét, mint jó gyakorlatot, mely egymás munkájának jobb megismerésével indult.
A nap további részét az együttes munka képezte, melyhez jó kiindulási alap volt a téglási bevált gyakorlatok megismerése.
Ugyanis Katonáné Dr. Kovács Judit egyetemi docens és Hamvas László szociológus, egyesületi elnök arra kérte a jelenlévőket, hogy mindenki egy projektötletét írja le röviden, majd a résztvevők közül egy-egy emberrel kölcsönösen vitassák meg, hogy a rendelkezésre álló 7 pontból melyikük projektötlete mennyi pontot érdemel. A feladat végére két projektötlet közül választhattak a résztvevők, melyet aztán közösen továbbfejleszthettek.
Az egyik ilyen, mindenki által magas pontszámot kapott projektötlet egy rendezvénysorozat volt, mely Nádudvaron valósulna meg és célja a Nádudvarról elszármazottak illetve a Nádudvarra betelepültek értékeinek bemutatása. Az első alkalom egy a középiskola után elkerült fiatalemberrel lenne, aki ma az NSA-nál dolgozik, a másik egy Erdélyből betelepült háziasszony, aki ízletes zakuszkáival tette magát viszonylag elég hamar ismertté.
A másik, mindenki által magas pontszámot kapott projektötlet Álmosd településen egy népi tánccsoport létrehozása volt, melyet aztán közösen gondoltak végig, kezdve attól, hogyan lehetne az igényeket felmérni, a szülőkhöz milyen kérdőívet lenne érdemes eljuttatni egészen addig, hogy milyen korcsoportokban lenne érdemes megszervezni a népi táncoktatást.
Gyorsan eltelt a rendelkezésre álló idő, de arra még jutott belőle, hogy a következő alkalomig valamennyi résztvevő „házi feladata” meghatározásra kerüljön és a téglási közművelődési feladatellátás valamennyi színterét a résztvevők személyesen is megtekinthessék.
Katona Mária Magdolna
