Településeink látványosságai
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Csongrád-Csanád Megyei Igazgatósága
Csongrád-Csanád megye települései bővelkednek a látványosságokban, nevezetességekben. Kollégáink, a teljesség igénye nélkül, szorgosan gyűjtik ezen értékeink fényképeit és történeteit, annak érdekében, hogy történelmi és kulturális jelentőségeit minél inkább ápolhassuk. Ebből a szemelvényből, Csanádalberti községből mutatunk most meg néhányat.
Halas fiú – díszkút
A település főterén látható Kiss Jenő Ferenc szobrászművész” Halas fiú” díszkútja. A kútszobor a játék örömét eleveníti meg. A díszkút az önkormányzat melletti ápolt parkban, a játszótér előtt, az első világháborús emlékmű mögött található.
Négy kopjafa és a Székelykapu a község központjában
A Hargita megyei település Oklánd, más néven Homoródoklánd ajándékai. A székelykapu az önkormányzat főbejáratát díszíti. A négy kopjafa az első világháborús emlékmű körül kapott helyet.
Csikóspuszta
Természeti vonzerőt jelent A Körös –Maros Nemzeti Park részeként az 1989-ben védelem alá helyezett Csanádi puszta, a Montág- és Balsovics-puszta, amely a madárvonulási folyosó része is. Az országban itt a legnagyobb a daruvonulás, valamint jelentős túzok-, rétisas-, egerészölyv-, kékvércse– populáció, valamint különböző fecske fajok és a gyurgyalagok is szép számmal költenek itt nyáron. Kuriózumként fellelhető itt az ősgyepes vegetáció melyben többek között kamillát és tavaszi héricset is láthatunk.
Nicsovics-kastély
Tulajdonosi viszonyai: 1897-ben még biztos nem volt birtokos a Nicsovics família Csanádalbertiben, 1911-ben viszont Nicsovics (I) György már 135 katasztrális holdas földterülettel rendelkezett a településen.A szerb eredetű Nicsovics család a török hódoltság elől menekült Magyarországra, a família a XIX. században Topolyán és Nemesmilticsen élt, ahol főként kereskedelemmel foglalkozott. Nicsovics (I) György halála után Nicsovics (II) György örökölte az itteni birtokot, az ő fia, Nocsovics (III) György irányításával építették fel 1923-ban a kastélyt, amely kései historizáló stílusjegyeket kapott. (A kúria portikuszának lépcsője alatt az építkezés közben – a családi hagyomány szerint – egy üveget helyeztek el, ennek belsejében vastag papírlapok találhatók, amelyeken az építkezéssel kapcsolatos adatokat jegyezték fel. 1945-ben a kisajátításkor Nicsovics (III) Györgytől a földet elvették, a kastélyt pedig az államosítást követően a helyi tsz használta raktárként. A rendszerváltást követően a kastély – mint annyi más társa – gazdátlanul állva elindult az enyészet felé. A kastély parkjának növényzete is teljesen elvadult, az épületet is benőtte. Megmentésért kiált.
A megyénk településein dolgozó foglalkoztatott kollégák heti beszámolói alapján a cikket elkészítette:
Bodnár Zoltán
módszertani koordinátor
