Tapasztalati tanulás Panyolán
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság
Az alig hétszáz lakosú kistelepülés, Panyola volt a célpontja annak a tanulmányútnak, amelyet a Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság szervezett 2019. április 30-án. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falucska értékőrző fesztiváljáról és kulturális turizmusáról híres.
Idén immár 14. alkalommal rendezik meg a Panyolafesztet, a térség minősített fesztiválját, amely az elmúlt években közel ezer fellépőt és több tízezer látogatót vonzott a faluba. A fesztivál a település nevezetessége lett, akárcsak a „nemtudom” szilva, amely pálinkaként és lekvárként is megjelenik a fesztiválon éppúgy, mint a helyiek kamrájában, s így a rendezvényt népszerűsítő – egyébként díjnyertes – plakátokon is.
Egy mikrobusznyi szakember és településvezető Hajdú-Biharból a módszerekkel és a tapasztalatokkal ismerkedett a helyszínen, hogy az információkat aztán hazavigye Bárándra, Újlétára és Nádudvarra, ahol hasonló rendezvények és turistacsalogató attrakciók szervezésekor a jó példák adaptálhatók. A vendégeket a település polgármestere, Muhari Zoltán fogadta a közösségi házban, ahol a fesztivál kommunikációs vezetőjével, Pótor Melindával bemutatta Panyolát, a fesztivál szervezésének történetét és főbb szempontjait. Mondanivalójukat az eseményről készült hangulatos kisfilmekkel támasztották alá.
Az előadások elhangzása után a csoport egy kisebb falusétát tett, megtekintette a fesztivál helyszínét, az évről évre bővülő infrastruktúrát, a kiállítóhelyeket, vagyis a múlt és a jelen, a hagyomány és az újszerűség találkozását. A polgármester megmutatta a település legújabb büszkeségét, a felújított faluházat is, amely kézműves foglalkozásoknak és gyerekprogramoknak ad majd helyet a jövőben. Ugyancsak Panyola az egyik kezdeményezője a tájegységi értéktárnak, amely három település – Panyola mellett Szamoskér és Szamosszeg – részvételével Szamosháti Tájegységi Értéktár néven jött létre. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatóság nevében, Sotkó Levente módszertani referens beszélt az értéktár megalakulásának jelentőségéről. Mint mondta, két külhoni település, Vetés és Egri is jelezte csatlakozási szándékát. A megyében a szamosháti már a második tájegységi értéktár, amely mintát adhat a hajdú-bihariaknak. Muhari Zoltán elmondta, hogy a panyolai farsang is a tájegységi értéktár része lesz, az eseményen a polgármester is „alakoskodik”, és felvonul a falu népével, amint arról a falakon elhelyezett képek is tanúskodnak.
Az élménydús látogatás a helyiek ételkülönlegességeinek – az aszalt gyümölcsből készült „bagolytüdő” leves és a jellegzetes szatmári töltött káposzta – elfogyasztásával ért véget. A fehér asztal mellett pedig újabb együttműködések születtek a kommunikáció, a honlapkészítés és a falusi turizmus terén.
R. Simor Katalin
