Szakmai jó gyakorlatok nyomában Hajdú-Bihar megyében
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság
A Művelődési Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Irodájának módszertani referense is részt vett azon a tanulmányúton, amelyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet és az Országos Széchenyi Könyvtár konzorciuma a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” kiemelt projekt részeként szervezett Hajdú-Bihar megyében.
A rendezvénysorozat célkitűzései között szerepelt a közösségfejlesztésen, önkéntességen, esélyegyenlőségen működő intézményi modellek megismertetése, fenntartható tevékenységek bemutatása. A résztvevők között főként „A helyi identitás és kohézió erősítése” TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16” közösségfejlesztő folyamatokat támogató nyertes pályázatok önkormányzati, civil, egyházi és egyéb szervezetek munkatársai szerepeltek, de meghívást kaptak kulturális intézmények és szervezetek képviselői, szakmai munkatársai is.
A Cselekvő közösségek projekt fő célja a társadalmi aktivitás növelése, a fejlesztésbe bevont településeken a közösségi szerepvállalás erősítése, a települések önkormányzatai, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítése. A Hajdú-Bihar megyei kollégák július 10. és 12. között látták vendégül a háromnapos tapasztalatcsere résztvevőit. A kollégák jártak Debrecenben, Berettyóújfaluban és Hajdúnánáson. Először látogatást tettek a Déri Múzeumban Aranyi Fruzsina múzeumpedagógus és oktatáskutató kalauzolásával. A következő programnak az Agora Tudományos Központ és Élménypark adott helyet, amelyet Soha Rudolf, a központ munkatársa mutatott be, kiemelve az Agora közösségi térként való funkcióinak előnyeit.
A második napon a Debreceni Művelődési Központban Kalmár Erika, a Cselekvő közösségek kommunikációs csoportvezetője köszöntötte a résztvevőket, majd megismerhették a Hajdúszoboszlón, Tégláson, Hajdúhadházon és Hajdúböszörményben működő közösségek kulturális jó gyakorlatait. Az előadások megtartására felkért intézményvezetők kiváló közösségi példákat, módszereket mutattak be. Berényiné Szilaj Ilona a hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Központ igazgatója az intézmény tevékenységét, céljait, működését prezentálta. Németi Katalin a Téglási Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény vezetője a közösségi művelődési feladat komplexitását ismertette. Kazsuk István a hajdúhadházi Hajdúvitéz Nonprofit Kft. ügyvezetője rendhagyó módon szemléltette a kisváros érdekességeit. Szarvas-Szabó Anikó, a hajdúböszörményi Szabad Hajdú Közhasznú Nkft. ügyvezetője egy képzeletbeli Hajdúsági Disznótorosra invitálta a kollégákat.
Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója „Közösségeink lehetséges jövője a 21. században” címmel tartott előadást, amelyben a kulturális identitás és a tudásátadás problémáját fejtette ki. Rámutatott, hogy a közösségek fejlesztésének egyik nagy lehetősége a tudás átörökítésében rejlik, mivel minden társadalom kis közösségekből áll. S ha a kis közösségek felismerik, megtanulják a szerepüket, akkor lehet életképes a társadalom. A kultúra speciális szövedéke a társadalomnak, ami összetartja azt. Simor Katalin, a Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodájának módszertani referense a szakmai és közösségfejlesztő munkáról beszélt. A második nap délutánján Kolozsvári István az önkormányzat képviseletében mutatta be a berettyóújfalui Civil Udvart, ahol jelenleg 8 civil szervezet működik.
A harmadik napon a hajdúnánási Kenderes Kertbe tettek látogatást a résztvevők, ahol Szólláth Tibor, a város polgármestere és dr. Juhász Endre alpolgármester fogadta őket. Bemutatták a várost, valamint az ott zajló kulturális alapú gazdaságfejlesztési folyamatokat. Beszéltek a helyi értékekről és az értéktári munka jelentőségéről, a helyi pénz bevezetésének sikereiről – a Bocskai koronáról – továbbá a „szalmás város” elnevezés eredetéről és a Nánási Portékáról. A Kenderes Kertből a Hajdúnánási Múzeum volt az úti cél, ahol megnézték a Móricz Pál helytörténeti gyűjteményt.
A tanulmányút kiváló lehetőséget biztosított a kulturális jó gyakorlatok megismerésére, a kulturális intézmények és civil szervezetek közötti kapcsolati hálózat erősítésére, a szakmai együttműködések kialakítására, fejlesztésére. A munkatársak megerősítést kaptak, hogy érdemes szakmai-módszertani támogatást biztosítani azon települések számára, amelyek ilyen mértékben képesek a közösségfejlesztési folyamatok megvalósítására, a fenntartható fejlődés biztosítására, az élhető települések létrehozására
Konczné Tegzes Erika
