Roma projekt kerekasztal-beszélgetés
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatósága 2019. október 4-én romákkal foglalkozó szakembereknek hirdetett meg kerekasztal-beszélgetést. A szakmai program célja a közös gondolkodás, a megyei tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztása volt. A szakemberek a Művelődési Intézet kollégáival közösen igyekeztek megoldásokat, lehetőségeket találni, melyek jó kiindulópontként szolgálnak egy közösségfejlesztő roma integrációs program elindításához.
Koncz Margit, Votisky Anna és Lakatos György volt a beszélgetés három vendége, akik Pest megyében település szinten kiemelkedő munkát végeznek a romák felzárkóztatása, és élethelyzetük javítása céljából. Bemutatták saját munkájukat: Törtel, Bag-Dány, Budaörs helyzetét, és eddig elért eredményeiket.
Elsőként a Törtelről érkezett Koncz Margit – nyugdíjas művelődésiház-vezető – mutatkozott be. A településen egy jól működő ifjúsági klubot hozott létre, melynek létszáma évről évre gyarapodott, mára már közel 70 tagja van, és 80-90 százalékban romák látogatják. Elsősorban a 7-8. osztályos diákoknak szól, viszont többen idősebb korukban is visszajárnak, néhányan egészen a középiskola befejezéséig a klub tagjai maradnak, akár még az elnökség részeként is. A fiatalok maguk közül választott tagokból elnökséget állítanak fel titkos szavazás útján, kineveznek egy elnököt, egy gazdasági és kulturális vezetőt. Kezdetben a diszkó volt az alapmotiváció számukra, amit ők maguk szervezhettek a művelődési házban. A későbbiekben a buli mellett már a számukra szervezett előadások, és vetélkedők látogatása is fontos lett a résztvevőknek. A felelősségtudatuk fejlesztése érdekében névre szóló tagsági kártyát kapnak, és 100 Ft értékű jelképes tagsági díjat is fizetnek, ami megalapozza a bevételük egy részét is. Emellett önkormányzati támogatással működnek, ez biztosít keretet a kirándulások szervezésére.
A BAGázs Közhasznú Egyesületet képviselő Votisky Anna kiemelte, hogy az általuk végzett munka más jellegű, hiszen két település – Bag és Dány – roma telepein dolgoznak a változás előmozdítása érdekében. A telepen élő családok számára komplex programokat szerveznek: felnőttoktatást, adósságkezelést és munkaerőpiaci programot a felnőttek, otthoni fejlesztést és délutánonként „drog alternatíva” programokat a telepi gyerekeknek. Munkájuk során különös hangsúlyt fektetnek a helyi intézményekkel való együttműködésekre, melyek erősödtek az elmúlt időszakban. Céljuk, hogy a sikeresen működő programjaik idővel más szegregált roma telepeken is követhető modellé válhassanak, és így segítsék az integrációt.
Budaörs az eddigiekhez képest teljesen eltérő, itt sokkal kedvezőbb a hozzáállás a nemzetiségi csoportokhoz. Lakatos György a Budaörsi Tanoda Alapítványt képviselte a beszélgetésen, ami Magyarország második tanodája és 20 éve töretlenül működik. A településen nincs szegregáció az intézményekben, és nincsenek elkülönített telepek sem. Az alapítvány nem csak a romákra fókuszál: 130 gyermekkel foglalkoznak, ebből 20 százalék cigány, de akad köztük arab, pakisztáni és menekült kisebbség is. 6 éves kortól egészen az egyetemistákig vannak tanulóik, akik kiscsoportokban vesznek részt a délutáni (kulturális, sport stb.) foglalkozásokon. A tanoda őrzi a hagyományokat, ápolja a művészet értékeit, együttműködik a település intézményeivel, jó kapcsolatot ápol az önkormányzattal, ami működésük lehetőségét biztosítja.
Összességében elmondható, hogy az igazgatóság munkatársai megismerhették a különböző helyzetben lévő települések hiányosságait, és jó gyakorlatait is. A közös gondolkodás által meghatározásra kerültek az együttműködés további lehetőségei, melyek a jó gyakorlatok megosztása, látóutak szervezése az egymás munkájának minél jobb megismerése érdekében, a települések lakóinak, önkormányzatának, közművelődési szakembereinek érzékenyítése, és a személyes kapcsolatok kiépítése és mélyítése. Megállapítható, hogy a közösségekkel való eredményes foglalkozás titka a komplexitásban rejlik, ami számos módon megvalósítható, ha lehetőséget kapnak hozzá a szakemberek. A további alkalmak során az igazgatóság célja a probléma megismertetése az intézményi hálózattal, lehetőség teremtése a párbeszéd elindítására, jó gyakorlatok megosztása és megoldások keresése a közművelődés eszközeivel.
