Nyitottan, egyszerűen és okosan – dániai tanulmányút tázlári szemmel
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság
A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) projekt keretében megvalósuló dániai tanulmányúton vett részt a Bács-Kiskun megyei Tázlár Művelődési Házának munkatársa, Mártáné Czékus Györgyi. Az utazás során szerzett élményeiről számolt be az érdeklődőknek június 13-án, a soltvadkerti Gyöngyház Kulturális Központban.
Mártáné Czékus Györgyi
Az úti cél Dánia második legnagyobb városa, Aarhus volt, mely 2017-ben megkapta az Európa Kulturális Fővárosa címet, 2018-ban pedig az Európai Önkéntesség Fővárosa volt. A május 20. és 23. között zajló utazás igen kalandosan indult, ugyanis az időjárás miatt törölték a járatot, mellyel Frankfurtból utazott volna a csoport Billundba. A továbbindulás másnap délutánig váratott magára, de a kialakult helyzetből a felkészült csoportkísérők és az idegenvezető közreműködésével sikerült a legjobbat kihozni: a tervezett szakmai programból a fogadó fél rugalmasságának köszönhetően egy programelem sem maradt ki, sőt még egy németországi múzeumot, a Wiesbaden City Museum at Market-et is meglátogatták. A kitérő után szerencsésen megérkezett a csoport Dániába, ahol Dán-Magyar Baráti Társaság tagjai fogadták őket, akik meséltek arról, hogy milyen is az élet Dániában. A beszélgetés szakmai vetülete sem maradhatott el; a résztvevők számos információt megtudhattak többek között a múzeumi önkéntességről, egyesületek működéséről és a skandináv gyökerű népfőiskolai rendszerről is. A szakmai program szerdán a DOKK1 – Városi Könyvtár és Közösségi Központ meglátogatásával vette kezdetét. A központ évente több mint 600 programmal és ingyenes könyvtári szolgáltatással várja az érdeklődőket. Györgyi elmesélte, hogy az intézmény munkatársa „könyvtár és valami más” címszavakkal aposztrofálta a rendezvényközpontot. Az egészen különleges, hatalmas közösségi terekkel rendelkező létesítményben nem falakkal, hanem üveggel történő elválasztás a jellemző, így szinte az egész tér nyitott. Az épület tervezése a közösség igényein alapult: véleményüket nemcsak szervezetek, hanem civilek is elmondhatták a kialakítás kapcsán; ténylegesen magukénak érezhetik a helyiek, a felhasználók és az ott dolgozók egyaránt, mindez jól megmutatkozik a napi 3-4 ezres látogatói létszámon is.
Ezt követően az Skanzen (Den Gamle By) felé vette az irányt a csoport. A skanzenben minden adott a látogatóknak egy időutazáshoz: a korszak és az akkori élet megjelenítéséhez nemcsak az épületek (lakóház, üzletek, műhelyek, iskola…), a berendezési tárgyak, az ételek és a legapróbb részleteket lefedő kiegészítők, hanem a korhű ruhákba öltözött „szereplők” is hozzájárulnak. A múzeum bemutatja az 1900-as évek előtti időket, továbbá az 1920-as, valamint az 1970-es éveket idézi meg.
Györgyi tapasztalatai alapján a megszólítás, a bevonás, az élmények adása, illetve sok esetben a meghökkentés is szempont a dániai múzeumok esetén. Ez a „hatásgyakorlást” jól példázza skanzen demenseknek szóló programja, az „Emlékezet Háza”. Az 50-es éveket idéző enteriőr, kiegészítők, illatok a mostani időseket fiatalkorukba viszi vissza, ezáltal segítve az emlékezést. A program pozitív hatásai vitathatatlanok a családtagok és a gondozók beszámolói alapján.
A nap utolsó programjaként a csoport a város művészeti múzeumába, az ARoS-ba látogatott el. Az épület különlegessége a 150 méter hosszú „Szivárványos Panoráma” kilátó, amelyből gyönyörű kilátás tárul a városra. A hazautazás napján sem maradtak program nélkül a résztvevők. A Nőmúzeumba (Kvindemuseet) tett látogatás revelációként hatott Györgyire, éppen ezért ebből írta a 11 oldalas úti beszámolóját is. A régi városháza épületében található múzeum gondolatébresztő, olykor meghökkentő anyagot kínál a látogatóknak (akiknek egyébként 90%-a nő). A Nőmúzeum használati tárgyak és kiemelkedő helyi nők bemutatása mellett foglalkozik többek között az anyaság, a tanulás, női jogok, a nemi egyenlőség, a szexualitás és az identitáskeresés kérdéseivel is.
A tanulmányút során nemcsak szakmai tapasztalatokkal, hanem ismeretségekkel, barátságokkal is gazdagodtak a résztvevők. Az út Györgyire – saját bevallása szerint – nagy hatást gyakorolt, látásmódjában is változást hozott. Ez érezhető volt az egész előadás alatt, az élmények sorát fáradhatatlanul mesélő kolléganőt nagy lelkesedéssel hallgatták a résztvevők.
Mészáros Judit
Fotó: Tószegi Csilla, Mészáros Judit
