Népi kézműves program Tolna megyében
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Tolna Megyei Igazgatóság
2017. november 6-tól 9-ig az NMI Művelődési Intézet Tolna Megyei Irodája adott helyet a népi kézműves programnak, melyre a Művelődési Intézet és a Népművészeti Egyesület Szövetségének munkatársai a Tolna megyei kulturális közfoglalkoztatottakat várta nagy felkészültséggel.
A szekszárdi képzésre többek között Őcsényből, Decsről, Bátáról érkeztek a résztvevők. A csak hölgyekből álló csoport már az első nap jól összeszokott, igyekeztek mindig segíteni egymásnak, ha valahol elakadtak, hamar jó hangulat alakult ki, ami az oktatóknak és az iroda dolgozóinak is köszönhető. A legtöbb résztvevő művelődési központban, könyvtárban dolgozik, sokan gyerekek között, így a képzés számukra nagyon hasznosnak bizonyult.
Hétfőn Sáfrány Mária segítségével a hímzéssel ismerkedtek meg, aki egy sióagárdi hímzéssel készült terítőt hozott a résztvevőknek. Sokak számára a hímzés nem bizonyult könnyű feladatnak, hiszen nagyon aprólékos munka, különösen, ha az esztétikára is ügyel az ember. A gyakorlat mellett betekinthettek az oktató munkáiba, mesélt a különböző hímzésekről, technikákról, kiemelve Sárköz jellegzetességeit.
Kedden egy fizikailag nagyon nehéz munkába vágtak bele, ugyanis Könyvné Szabó Éva bőrműves egy kis bőr szütyőt készíttetett el, amihez bizony nagy zaj és erőkifejtés társult. A lyukasztásnál, cakkozásoknál kalapáltak, majd pl. egy gombkészítésnél, fűzésnél a kezük erejére volt szükség. Az eredményért viszont mindenképpen megérte, illetve Éva is nagyon segítőkész volt, ha végképp nem sikerült valamit megcsinálniuk.
Szerdán egy kicsit megkönnyebbülhettek a gyöngyfűzésnél, a kézügyesség mellett inkább a jó képzelőerőre, koncentrációra, számolási készségre volt szükség. Először egy karkötőt fűztek gyöngyfűző cérnára, majd választhattak különböző típusú nyakékek közül. A szép, tökéletes munkához itt is jó erősen kellett tartani a cérnát, és bizony, néha kénytelenek voltak visszaszedni pár gyöngyöt. Az oktató, Decsi-Kiss Mária is hozott saját munkákat, illetve fényképeket korábbi munkáiról, s arról is mesélt, hogy a különböző korú és családi állapotú hölgyek milyen gyöngyékszereket viselhettek annak idején a Sárközben.
Csütörtökön végül a szövés rejtelmeibe vezette be a résztvevőket Komjáthi Tamásné, Ágnes. Itt is betekintést kaphattak abba, hogy miért is volt fontos ez a tevékenység, milyen jellegzetességekkel találkozhattak régen, hogyan alakult a szövés menete az új találmányok hatására. A gyakorlati részén fonásokat készítettek színes fonalakból, majd a délután folyamán párokban szőttek övet vagy könyvjelzőt, ki mit választott. Egymás munkáit figyelve kiderült, hogy mindegyik munka egyedi, nem volt köztük két egyforma. Aszerint, hogy milyen színeket válogattak, illetve azokat milyen sorrendben illesztették egymás mellé, nagyon különleges alkotások jöttek létre.
A résztvevők nagyon élvezték ezt a négy napot, kellőképpen fárasztó volt, de megérte. Az itt megszerzett tudás a későbbiek során is hasznos lehet. Az elkészített munkákat a résztvevők hazahozhatták, így szép kézműves tárgyakkal is gazdagodhattak az élmények mellett.
Gyurkóné Blaskovics Panna
