Népfőiskolai műhely Érmelléken
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet EFOP-3.7.3-16-2017-00149, Művelődő közösségek az Alföldön pályázatának keretében Létavértes adott otthont 2018. december 12-én a projekt hetedik találkozójának. A házigazda szerepét az Érmelléki Népfőiskolai Egyesület elnöke, Dr. Erdei Gábor látta el, aki a művelődési házban fogadta a vendégeket.
A megye népfőiskoláinak képviseletében érkező szakembereket a Városi Könyvtár és Művelődési Ház igazgatója, Pappné Szabó Mária köszöntötte, s egyúttal bemutatta az intézmény tevékenységét, közösségeit, eredményeit és terveit. A település múltjáról és jelenéről Létavértes polgármestere, Menyhárt Károly beszélt, aki büszkén mutatta meg a közelmúltban a városról drónnal készült felvételeket.
A bevezető előadások után Dr. Erdei Gábor ismertette az Érmelléki Népfőiskola létrejöttének indokai és körülményeit. Mint mondta, a Magyarországon maradt, csonka Érmellék lehatárolása bizonytalan, ám hét települést biztosan magában foglal. Bagamér, Álmosd, Kokad, Létavértes, Pocsaj, Esztár és Kismarja perifériára kerültek a trianoni határ miatt. Folyamatosan leépülő, elöregedő településekről van szó, bár vannak jó közösségeik, civil szervezeteik és az egyházak is meglehetősen aktívak közösségszervezés tekintetében.
„A mi népfőiskolánk fő célja, hogy ezt a térséget fejlessze, de szeretnénk a határon túlra is eljutni. A tavalyi évben ez a folyamat már elindult. Elképzelésünkben benne van, hogy akár a székhelyünket is áttesszük, hiszen ott van – a ma már romániai részen – az érmellék 80-90 százaléka. Egy nagy magyar tömb gyakorlatilag, rengeteg értékkel.” – magyarázta Dr. Erdei Gábor.
A szakmai találkozó „falusétával” folytatódott, a résztvevők ellátogattak az országosan egyedülálló Vízi vágóhídhoz és megnézhették az ipari műemlék épületében berendezett kiállítást, majd pedig a híres Irinyi família emlékházát tekinthették meg, hiszen a robbanásmentes gyufa feltalálójának életútja is Létáról indult el, és oda is kanyarodott vissza: sírja az emlékház kertjében található.
Érmellék történelmi borvidék. Ott ér véget a homokos talajú Nyírség. Valamikor öt nagy szőlőskertje volt Létának, a bortermesztésnek tehát nagy hagyományai vannak Létavértesen. Az egész Érmellék jó adottságokkal, löszös-agyagos talajjal rendelkezik, a lankás domboldalakat folyamatosan süti a nap tudtuk meg Guba Csabától, a Létavértesi Szőlősgazdák Egyesületének alapító tagjától, egykori elnökétől. A tájegységre egyébként a direkt termő fajták jellemzőek, mint az otello vagy a delavári. A bortermesztés hagyománya a vidék átörökítendő értékei közé tartozik, a népfőiskola tervei között is szerepel a leendő gazdáknak szervezett kurzus, ezért a „faluséta” a szőlőskertek, pajták, pincék meglátogatásával és a létai borok kóstolásával ért véget.
A vendégek megízlelhették a helyiek gasztronómiai különlegességét, a marhahúsban, zöldségekben gazdag „betekints” levest is, a fehér asztal mellett pedig számba vehették a nap tapasztalatait és tanulságait.
R. Simor Katalin
