Népfőiskolai hálózati műhely Bács-Kiskun megyében
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet a „Művelődő közösségek az Alföldön” elnevezésű, EFOP-3.7.3-16-2017-00149 azonosító számú projektjének keretein belül népfőiskolai hálózati műhely indított Bács-Kiskun megyei szervezéssel.
A 10 alkalommal, havi 2-3 alkalommal, alkalmanként 4 óra időtartamban megvalósuló műhelyfoglalkozás célja: minél szélesebb körben megismertetni a népfőiskolát, mint az egész életen át tartó tanulás meghatározó színterét a közösségi művelődés szereplőivel és minden olyan közösséggel, akik szeretnének a jövőben népfőiskolát létrehozni településükön. Fontos célja továbbá elősegíteni a kulturális területen a partnerség és a rendszerszemléletű hálózatépítést, a párbeszéd kialakítását s a közös tervezést térségi szinten.
A 10 alkalomra tervezett hálózati műhely ötödik alkalma Derecskén a Kék Kálló Menti Népfőiskolai Társaságnál került megrendezésre, ahol Jantyik Zsolt, mint a népfőiskola vezetője és a Népfőiskolai hálózati műhely program témavezetője fogadta a műhely résztvevőit.
Jantyik Zsolt a köszöntőjét követően, mint a Kék-Kálló Menti Népfőiskola Társaság elnöke, szólt arról, hogy más települések jó példáján felbuzdulva szeretett volna Derecskén is népfőiskolát alapítani, ezért a népfőiskola magyarországi történetében elkezdett kutatni arról, hogy hol voltak, mikor jöttek létre, a forrásanyagok mit őriztek meg az egyes népfőiskolák tevékenységéről. Meglepődött, amikor forrásanyagokat talált Derecskéről. Ekkor fogalmazódott meg benne, ha a településen már a harmincas években volt jól működő népfőiskola, akkor miért ne lehetne most újra létrehozni, a kor mai igényeire választ adó népfőiskolát?
Négy szomszédos település (Tépe, Derecske, Sáránd és Konyár) összefogásával létre is hozták a népfőiskolát 2000-ben azok számára, akik télen, – amikor a gazdálkodó ember pihen -, szívesen hallgatnak előadásokat elsősorban a magyar történelem témakörében, képviselve azt a szemléletet, hogy a dolgozó ember is képezheti magát olyan területeken, amelyektől színesebbnek, érdekesebbnek, s főleg hasznosabbnak érezheti magát, szélesebbnek a látókörét.
Beszélt arról is, hogy további célul egy székház megteremtését tűzték ki, mely helyet adhat egy érték- és tudásbázisnak, nem utolsó sorban az ifjúság folyamatos érdeklődését és szemléletformálását is képes megvalósítani. A székház pályázati források segítségével azóta is épül, formálódik, az újabb és újabb igényeknek megfelelően.
Szólt arról is, hogy sikerült az olvasó köri mozgalmat is fellendíteni, a téli estéken neves előadók meghívásával egyre nagyobb elismerést értek el a szervezésben résztvevők helyben és a környező településeken. Büszkén szólt arról is, hogy a Csizmadia Lajos Olvasókör téli foglalkozásain olyan neves előadót, mint Agócs Gergely néprajzkutatót is meg tudtak hívni.
Jantyik Zsolt népfőiskolájukat bemutató előadását a résztvevők részéről számtalan kérdés követett, melyekre részben a Népfőiskolai egyesület tagjai adtak értékes válaszokat, valamint a műhely azon résztvevői, akik maguk is több, mint 10 éves népfőiskolai tapasztalattal rendelkeznek.
A szakmai programot az évente megrendezésre kerülő hagyományőrző disznótor helyszínén egy közösen elköltött ebéd követett. Zárásként a résztvevők számára lehetőséget kínáltak egy helytörténeti gyűjtemény és bormúzeum megtekintésére.
