Mondom-mondom fordulj ide mátkámasszony
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Baranya Megyei Igazgatóság
A héten átadták az első Baranyában regisztrált komatál közösség számára a választott tárgyakat. Baranya megyében sok nemzetiség él békességbe egymás mellett. Érdekes módon a komatál hagyománya valamilyen formában mindegyiknél megtalálható. Keresztelőkor paszitot vagy paszitát tartanak. Olyan jellegzetes baba alakú, fonott keresztelői kalács, mint a Göcsej, Hetés és Muravidéken elterjedt fumu nem jellemző, de így is nagy ünneppel köszöntik a gyermekek érkezését.
A húsvét utáni időszak pedig külön aktualitást ad e témának, hiszen fehérvasárnap, azaz a húsvétot követő első vasárnap, a „mátkázóvasárnap” szemelték ki a házasulandók a keresztkomákat. A szokás arról szól, hogy nem vérszerinti leányok keresnek maguknak olyan életre szóló leánybarátot, akinek a segítségére számíthatnak a majdani családalapításkor megnövekedett munkájukban. Apró ajándékot küldenek a mátkatálon, amelyet ha elfogadnak, és vele együtt a felkérést is, akkor csókot váltanak, és következő évben viszonozzák a tál küldést. Azonban gyakran addigra már komatál lesz belőle. Ezután már a népdalokból ismert mátkámasszony, vagy komaasszony néven szólítják egymást.
Mivel a Dél-Dunántúlon a gyermekágyas anya és családja étellel való támogatása élő szokásként a mai napig része a rokonságoknak, helyi közösségeknek, talán ez is oka, hogy eddig nem volt Baranyából a programra jelentkező. Most azonban több tényező is segítette, hogy sikeres regisztráció jöjjön létre. Zengővárkonyban a Közművelődési Foglalkoztatási és Képzési Program keretében fiatal, agilis közművelődési asszisztens, Fülöp Szilvia végzi munkáját. Egyben felsőfokú OKJ-és Közművelődési szakember I. képzésre is jár. Képzési és módszertani foglalkozásokon hallott először a Komatál Programról. Már a témafelvetése is felkeltette az érdeklődését, majd elkezdett a településen tájékozódni és szervezkedni. Azt figyelte meg, hogy a tősgyökeres, generációk óta Zengővárkonyban élőknél ez a szokás működik a családokon belül. Számukra természetes a frissen szült rokon támogatása. Így a komatál közösség megalakítására elsősorban a betelepült, újonnan érkezett családok fogékonyak. Azonban a közösségépítés olyan jól folyik, hogy egyre többen csatlakoznak hozzájuk a „régiek” közül is. Fülöp Szilvia arra is gondosan ügyelt, hogy olyan tárgyakat válasszon amelyek a tájegységre jellemzőek, vagy a közelből származnak. Így egy óbányai komatál kerül Zengővárkonyba (Rács Róbert kerámiája). Amelyhez jól illik a rozmaringos komatál takaró és a fehérhímzéses szalvéta (dr. Gulyás Antalné és a békéscsabai Népi Díszítőművészeti Szakkör alkotásai). A csomagot Nemes Krisztina, Baranya megyei igazgató adta át Fülöp Szilviának.
Augusztusra várják az első komatál közösségi baba érkezését, de már azon tanakodnak, hogy milyen további tevékenységeket folytassanak, hogy a csapat létrejötte ne csak erre az egy alkalomra szóljon, hanem magja legyen további közösségi élményeknek.
A jó példa szerencsére terjed a megyében, Mohácson formálódik a következő komatál közösség. Mindenkit bíztatunk, hogy alakítson településén ilyen közösséget, mert a megosztott munka megkönnyíti a kisgyermekes családok életét. A megérkezett újszülöttet kísérő öröm megosztása pedig megsokszorozza az egész közösség örömét.
