Mi kerülhet az őrségi értékpolcra?
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Igazgatóság
Tájegységi értéktár létrehozásának előkészítése volt a Nemzeti Művelődési Intézet „Művelődő közösségek Nyugat-Magyarországon” elnevezésű, EFOP-3.7.3-16-2017-00150 azonosítószámú projektjének keretein belül szervezett Hungarikum műhelyfoglalkozás tizenegyedik alkalmának kiemelt témája 2020. november 4-én.
A Magyarszombatfán rendszeresen találkozó műhelytagok, kiegészülve a megye szinte minden tájegységéről érkező közösségépítőkkel, arról tanácskoztak, hogy az Őrségi Tájegység értékőrei összefogással mennyi különleges, egyedi kincset őrizhetnének meg az utókor számára, és mennyi olyan új ötlettel gyarapíthatnák a szerekre épülő falvak értékeit, amelyek az országosan egyedülálló térség „megmaradva fejlődését” segítené elő.
A műhelymunka során Éles Krisztina foglalkozásvezető jó gyakorlatként bemutatta a Vas megyei Kőszeg-hegyalja tájegységi értéktári közösségének működését. A Lukácsháza központú mikrotérség 8 települése csatlakozott az együttgondolkodáshoz már 2015-ben, a közös célkitűzések megfogalmazására aztán egy kérdőíves kutatás után 2017-ben került sor. Az UTIRO Térségfejlesztő Egyesület a Nemzeti Művelődési Intézet munkatársaival közösen összeállított egy kérdéssort, amellyel felkeresték az aprófalvak lakosságának 25 százalékát. A felmérésből elemzés készült, amelyet mindenhol bemutattak egy fórum keretében. Azóta létrejött a Gyöngyös-menti Értéktár, és minden értékalapú fejlesztésen közösen gondolkodnak a kis községek.
Mindez a folyamat az Őrségre is adaptálható lehet, és ebben a megjelentek megállapodásra is jutottak. A kerekasztal-beszélgetés során elhatározták, hogy a 2021-től már minden településen új lendülettel és nagy energiákkal tevékenykedő közösségszervezők egyik legfontosabb feladata lesz a közös célok képviselete. Ehhez módszertani támogatást az intézeten túl a Vasi Hegyhát értéktár bizottságainak tagjaitól is kaphatnak.
A délután második részében Karvalits Zoltán, Nádasd polgármestere vázolta a helyi termék piac létrehozásának közösségben megfogalmazott igényét és a pár hónap alatt megismert tapasztalatokat.
Majd az Őrségben születettek, az Őrségbe költözők és az Őrséget csak látogatásaik során megismerők csoportjai kezdtek „Kérdezz-felelek” játékba. Felszínre került mindaz, ami az Őrséget vonzóvá teszi; a programok, amelyek összefogással való megvalósítása élhetővé teszik a tájegységet, megőrizve minden jellegzetességét. Előtérbe került a perspektívák felvázolása a helyi termékek, alkotások, szellemi értékek előtt.
Éles Krisztina 
