Metszéspont műhelytagok látóúton
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Igazgatóság
Közösségépítő jó gyakorlatokat ismerhettek meg a Vas megyei közművelődési szakemberek, civil szervezetek vezetői, polgármesterek a 2018. október 18-i tanulmányút keretében Győr-Moson-Sopron megyében. Elhivatott, kreatív, kitartó és a közösség irányából érkező igényekre, kérésekre érzékeny szakemberek mutatták be a Fertőtáj, a Hanság, a Rábaköz és a Sokorói-dombság egyediségeit, közösségi kezdeményezéseit.
A Művelődő közösségek Nyugat-Magyarországon – EFOP – 3.7.3.-16-2017-00150 támogatott projekt keretében havi rendszerességgel megrendezésre kerülő Metszéspont címet viselő közművelődési szakmai műhely tagjai közül 17 fő vett részt azon a látóúton, amelynek célja a műhely során megismert közösségépítő módszerek gyakorlatban történő alkalmazásának megismerése volt. Az egész napos program Fertőszéplakon kezdődött, ahol Páliné Keller Csilla, az Alpokalja-Fertőtáj Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezetének vezetője fogadta a résztvevőket, Széchényi Ferenc egykori szülőházának, a helyi közösség által újra birtokba vett dísztermében. A vidékfejlesztési szakember először az épület történetét mesélte el. Az egykori kastélyból magtárrá, majd folyamatosan romló állapotú kőtömeggé válásától egy álom megvalósulásáig. Az építmény nemzeti kultúránk része, melyet a közösségi akarat és a megfelelő források felkutatása lassan közösségi színtérré varázsol. Belülről már kialakítottak egy konferenciák, kiállítások számára alkalmas teret, az udvart birtokba vették a különböző művészeti ágak képviselői; a külső felújítás pedig már küszöbön áll. Páliné Keller Csilla, az Alpokalja-Fertőtáj Vidékfejlesztési Egyesületet célkitűzésein, az egymásra épülő fejlesztési folyamatokon és mintaprojektjein keresztül mutatta be.
A szervezet tagjainak célját a Megtartó vidék fejlődő életminőséggel mottóban fogalmazta meg. Első lépésként a nemzetközi kerékpáros véráramba való bekapcsolódást lehetővé tevő Kerékpáros mintatérség – Elérhető Alpokalja-Fertő-táj projektet valósították meg, amelyhez a helyi értékeket számba vevő, és azokra a fejlődéshez fundamentumként tekintő helyi közösségek is csatlakoztak. Például a szakrális értékekről szóló ismertetőket bármikor elérhető hanganyagban rögzítették, bike-sos pontokat hoztak létre, élményportákat nyitottak.
A másik program, amely ötletet adott a látóút résztvevőinek a helyi nemzetiségekhez kötődik, és egyik eredménye a Kópházán életre hívott Etnomemorális Központ Nyakkendőn innen és túl – A horvátság útjai című kiállítása. Az Alpokalja-Fertő-táj – Térségi múzeumhálózat című program a kis helytörténeti gyűjteményekre, tájházakra, magánkiállításokra fókuszál, főképp arra ad lehetőséget, hogy a térségbe érkező turista a nemzetközileg is ismert idegenforgalmi célpontokat meglátogatva kedvet kapjon a kistelepülések értékeinek felkereséséhez is a megfelelő marketing eszközök alkalmazásának eredményeként. Az együttgondolkodás; a közösségek hálózata eredménye az Alpokalja-Fertő-táj védjegy program kidolgozása, alkalmazása és a helyi szolgáltatások minőségét javító megvalósítása lett.
A vidékfejlesztési szakember szívügye pedig az a témahét és munkafüzet, amely 68 térségbeli pedagógus közös munkájának eredménye, és amelyen keresztül minden gyermek megismerheti szülőhelyének értékeit. A legendáktól a természeti kincsekig, a történelemtől a népszokásokig játszva tanulhatják meg mindazt a térségről, ami kötődésüket erősíti.
Az egyesület székhelyének meglátogatása után a tanulmányút Hövejen folytatódott, ahol Horváth Istvánné polgármester sorolta fel az apró falu fejlesztési elképzeléseit, majd A höveji csipke: hagyomány – kultúra – közösség – vállalkozás címmel Horváth Miklós Gáborné beszélt a höveji csipke útjáról a XIX. század második felétől napjainkig és ‒ a helyiek álma és célja szerint ‒ a következő évszázadokig.
Kapuvár egyik legjelentősebb turisztikai értéke, a fürdő éttermében elköltött ebéd után a Rábaközi Művelődési Központ szakemberei beszéltek az intézmény működéséről, feladatairól, a keretei között létrejött közösségekről és kiemelt rendezvényeikről. Henye Zsuzsanna igazgató és Vargáné Molnár Zsuzsanna a házban működő kézműves körök mellett a táborszervezés szakmai kihívásiról beszélt jó gyakorlatként. Hutflesz Mihály moderátor, a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület alelnökeként a turizmus és a vidékfejlesztés térségi kulturális kapcsolódásait helyezte központba előadásában. Az érdeklődő csoporthoz csatlakozott Székely Rita, aki a Pannontáj-Sokoró Natúrpark elnökeként a szervezet által létrehozott közösségi programokra irányította rá a figyelmet. A környezeti nevelést előtérbe helyező Pannontáj-Sokoró Közhasznú Egyesület táborok, túrák szervezésével, kiadványok, munkafüzetek szerkesztésével, vetélkedők kiírásával aktivizálja a fiatalokat és ötletei által az értékeikre büszke helyi közösségeket, döntéshozókat, közművelődési szakembereket.
A tanulmányút minden helyszínén lehetőség nyílt beszélgetésre, a Metszéspont műhely érdeklődő csapata kérdésekkel „bombázta” az előadókat, hogy hazatérve saját közösségük épülésének szolgálatába állítsa a hallottakat.
Éles Krisztina
