„Menj az emberekhez…” – A közösségfejlesztés két évtizede Hajdú-Bihar megyében

Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság

A fenti címmel rendezett szakmai tanácskozást a Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete 2017. szeptember 20-án Debrecenben, a VOKE Egyetértés Művelődési Központjában. A résztvevőket – a megye különböző településeiről érkezett, mintegy ötven közművelődési szakembert – Kardos Ilona, a vendéglátó intézmény igazgatója, a Népművelők Egyesületének megyei elnöke köszöntötte.

A helyi közösségek szolgálatában – közösségfejlesztő kezdeményezések Hajdú-Bihar megyében címmel Groskáné Piránszki Irén, a Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány elnöke tartott előadást. Ismertette azokat a lépéseket, amelyek a közösségfejlesztő szakma kialakulásához és megerősödéséhez vezettek a megyében.

”Menj az emberekhez / Élj közöttük / Tanulj Tőlük / Szeresd őket / Szolgáld őket / Tervezz velük / Kezd azzal, amit tudnak / Építs arra, amijük van.” Ezt az idézetet választotta előadása mottójául a szakember, de az ismeretlen kínai költő bölcsessége akár magának a közösségfejlesztő szakmának a mottója is lehetne. Ennek értelmében fejtette ki az előadó a közösségfejlesztés fogalmát, cselekvési technikáit, a közösségfejlesztő folyamatokat, valamint a jó gyakorlatokat, szolgáltatásokat a Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány gyakorlatából.

Groskáné Piránszki Irén szólt arról, hogy a megyei folyamatok értékelése és a máig ható eredmények megosztása érdekében készül egy módszertani kiadvány a megyei iroda szerkesztésében, illetve, hogy film is forog a közösségfejlesztés egyik fontos eszközéről, a falukönyvről, nevezetesen a közelmúltban megjelent Nyírmártonfalva Első Falukönyvéről.

Angyal László, az NMI Művelődési Intézet Kelet-magyarországi régiójának vezetője a közművelődési intézmények és a közösségek kapcsolatáról beszélt a tanácskozáson. Mint mondta, a megyében készült egy felmérés, amelyet az NMI megyei irodájának munkatársai készítettek a különböző csoportok, művelődési közösségek helyzetéről. Az úgynevezett „Településtükör” a szakmai erőforrásokat, a helyi tudást és a közösségek állapotát vizsgálta többek között. Célja volt a jó gyakorlatok, közösségi rendezvények számbavétele és a szakemberek önértékelésének vizsgálata, hogy melyik közösség miért sikeres, milyen a fiatalok részvétele és hogyan alakulnak át a hagyományos érdeklődési körök. A tanulságok levonása után különböző fejlesztési folyamatok indulhatnak Hajdú-Biharban.

A délelőtti program harmadik fontos előadása a „Cselekvő közösségekről” szólt. A programot Beke Márton, az NMI Művelődési Intézet projektvezetője mutatta be. A népművelő szakma változatosságáról és fontosságáról szólva kifejtette, hogy a szakma megérett a változásra, amelynek révén nagy teret biztosíthatunk az embereknek a kultúrában való intenzív részvételére. Hiszen – hangsúlyozta az előadó – nem az a lényeg, hogy a rendezvényen az ember úgymond találkozzon a kultúrával, hanem hogy a változással részese is lehet annak. Ezt a folyamatot segíti a Cselekvő közösségek program, amelynek két célja van: terület és településfejlesztés, valamint az intézményrendszer segítése a közösségekkel történő együttműködésben. A cselekvő közösségek feladatai többek között az aktív közösségi szerepvállalás, amelyet egy 80 fős mentorhálózat segít. Mindehhez hozzájárul, magyarázta Beke Márton, az önkormányzatok és kulturális intézmények szakmai és módszertani fejlesztése, belföldi és külföldi tanulmányutak, megyei szakmai találkozók és nemzetközi konferenciák. Első lépésként pedig a kulturális törvény módosítását kell figyelembe venni, mert a törvény meghatározza az intézmények működési formáját.

A tanácskozás végén a résztvevők megtekinthették Kocsis Csaba fotós, előadóművész, közművelődési szakember Az én falum című kiállítását, amelyet Nemes-Lajsz Julianna, a biharnagybajomi Szűcs Sándor ÁMK igazgatója nyitott meg. A jellegzetes alföldi tájakat, portrékat, régi épületeket ábrázoló képek hamarosan vándorútra indulnak a régióban.

A szakmai napot kötetlen beszélgetés és eszmecsere zárta.

Simor Katalin
Fotó: Máthé András

 

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.