Megyei irodák „kapcsolódtak” a Hajdúságban
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság
2018. szeptember 4-én a Hajdú-Bihar Megyei Iroda meghívására a Művelődési Intézet kilenc irodájának munkatársa vett részt a „Kapcsolódások” tanulmányúton. Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Pest és Tolna megyei irodák kollégái mellett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Iroda módszertani referense is részt vett a kétnapos tapasztalatcserén, melynek fő témája a megyei település feltárás és kapcsolatfelvétel módszereinek bemutatása volt Gáborján és Bojt községekben.
A délelőtt során ismertették a helyi módszertani iroda működésének alapjait, jó gyakorlatait, szakmafejlesztési törekvéseit. A helyzetfeltárás, társadalmi beágyazottság és hatásvizsgálat témakörében Angyal László irodavezető tartott előadást. A település feltárásról Katona Mária módszertani referens beszélt. Kutatásaikat összehasonlító elemzésekkel és azok eredményeivel támasztotta alá.
A páratlan debreceni páros kolbász elfogyasztása után a szakemberekkel Gáborjánba vezetett az út, ahol Szabó László módszertani referens ismertette az iroda mentori szerepét, a Kapunyitogatótól a Falukönyv írásig terjedő, egymásra épülő fejlesztési folyamat történetét és részleteit. Szó esett a Gáborján településen is bevált közösségfejlesztési módszerekről, mint a véleménynapló, a közösségi beszélgetések, az ifjúsági közösségfejlesztő tréningek. A helyi citerazenekar létrejöttét kétféle aspektusból is lehetett hallani: a módszertani referens szemszögéből és a helyi citerazenekar tagja elmeséléséből. Személyes élményeit lelkesen ecsetelte Sándorné Bunyik Andrea, a Gáborjáni Hagyományőrző Népzenei Egyesület tagja. A Művelődési Intézet közbenjárásának köszönhetően egy erőteljes, ugyanakkor családias közösség alakult, akik az éneklésen és zenélésen túl részt vesznek a község kulturális életében. A településen zajló kulturális alapú fejlesztések is példa értékűek. A munkanélküliség sújtotta kis faluban a színes programokon túl közmunka program keretében termékek előállítása folyik: tésztakészítés, cirokfeldolgozás, szövés-fonás. Végül a beszámolókat és a jó hangulatú szakmai beszélgetéseket citerazene gazdagította, a hajdan Kapunyitogató rendezvényre alakult együttes előadásában.
Az estét Mezőpeterden töltötte a csoport, ahol a helyi IKSZT vezetője, Magyari Gabriella mutatta be az intézmény szakmai munkáját. Beszélt az elöregedés, elvándorlás problémájáról, annak negatív társadalmi és gazdasági következményeiről. Mindezek ellenére kis létszámú óvodai csoporttal, minden korosztályt megmozgatva, de főként a nyugdíjasokkal sikerül fantasztikus rendezvényeket szervezni az alig hatszáz fős faluban. Komoly szerepet tölt be az integrált közösségi színtér, amely igyekszik programokat biztosítani, közösséget kovácsolni. A tanulmányút első napját közös filmnézés zárta. Bemutatták a megyei iroda módszertani filmjét, amely Nyírmártonfalva első Falukönyve kapcsán a közösségfejlesztés módszereiről szólt.
Másnap a közel hatszáz fős lélekszámú Bojton folytatódott a szakmai program. A kollégákat Bereginé Szegedi Hajnalka polgármester fogadta, aki korábban a Művelődési Intézet egyik látóútján kapott inspirációt helyi közösségfejlesztő folyamatok elindításához. Felkereste a Hajdú-Bihar Megyei Irodát, és segítséget kért a munkájához. Ennek következményeként készült el egy kérdőív, ami a településen élők szokásait, közösségi életét, igényeit mérte fel. A polgármester asszony előadásában ismertette a kollégákkal a közösségi felmérés eddig elért eredményeit.
Majd Szabó László a település feltárása és kapcsolatfelvétel kapcsán indított irodai kezdeményezéseket. Bojt településen alkalmazott módszereket osztotta meg a hallgatósággal. Az utóbbi néhány hónap közös gondolkodásának köszönhetően ma már néptánccsoport és színjátszó kör működik a faluban. Mérhető eredmények ezek, hiszen pl. a színjátszó kör részt vesz a Művelődési Intézet által szervezett Pajtaszínház projektben. Továbbá körvonalazódik a helyi hagyományokra, értékekre épülő fesztivál terve is. Fekete Sándorné kalauzolta a csoportot a bojti tájházba, ahol szó esett a népi gyermekjátékokról, a falusétáról, a helyiek keze munkájáról, mint pl. a fonott vesszőkosarak, ajándéktárgyak, seprűk, terítők, száraztészták. A tanulmányút végén a résztvevők megkóstolták a helyi értéket képviselő kapros juhtúrós dübbencset és bojti kiflit.
A Hajdú-Bihar megyei hospitálás során jó gyakorlatokat, közösségi együttműködéseket, szakmai módszertani ötleteket láthattak a résztvevők, amelyeket a későbbiekben jól hasznosíthatnak a szakmai terepmunka során.
Konczné Tegzes Erika
