Lehetőségek a kötelezettségekben – „Metszéspont” közművelődési szakmai műhely
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Igazgatóság
Közművelődési szakemberek, polgármesterek, civil szervezetek vezetői és jegyzők is szakítottak egy délelőttöt az advent első hétvégéjének közösségi programjait előkészítő időből, hogy kerekasztal-beszélgetés során megosszák egymással véleményüket és feltegyék kérdéseiket a közművelődés megváltozott jogi környezetével kapcsolatban.
A Művelődő közösségek Nyugat-Magyarországon – EFOP – 3.7.3.-16-2017-00150 támogatott projekt keretében havi rendszerességgel megrendezésre kerülő „Metszéspont” címet viselő közművelődési szakmai műhely ismert a megye szakemberei között. A meghívók minden hónapban új érdeklődők figyelmét is felkeltik. Az egymással/egymástól tanulás mellett a Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Irodájának módszertani referensei nap mint nap segítik az önkormányzatok és a közművelődési intézmények munkatársainak eligazodását a hivatásukat érintő feladatokban. A diskurzusok során végül mindig világossá válik a lehetőség a jogi szabályozás kötelezettség-útvesztőjében.
A novemberben ismét Vépen megrendezésre került „Metszéspont” műhelyben sem történt ez másképp. Az októberi látóút tapasztalatainak átbeszélését követően „az amatőr alkotó-, és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása” alapszolgáltatásnak való megfelelésben rejlő kihívások, kérdések kerültek fókuszba az infrastruktúra megteremtésétől, igényekhez igazodó fejlesztésétől az amatőr művészeti csoportok és az alkotó közösségek létrehozásának generálása módszertanának elemzéséig. Jó gyakorlatként a Gencsapáti Művelődési Ház amatőr művészeti csoportokat felkaroló, országosan, sőt Kárpát-medencei szinten elismert tevékenysége került bemutatásra. Ugyanakkor a résztvevők kiemelték annak jelentőségét is, hogy a hátrányos helyzetűek társadalmi hasznosságérzésének emeléséhez milyen sokkal hozzájárul egy-egy amatőr művészeti csoporthoz való tartozásuk.
A műhelyfoglalkozás utolsó harmadában a résztvevőket aktuálisan foglalkoztató kötelezettségek kerültek a középpontba. Egymást győzték meg arról a jelenlévők, hogy a közművelődési rendeletnek a helyi igényeket és adottságokat előtérbe helyező konkrét célokat és eszközöket kell nevesítenie. A helyi közösségi elvárásokra épülő, a sablonos megfogalmazásokat kerülő dokumentum egy-egy település közösségi életét, a közösségben való gondolkodás pedig a fejlődését szolgálja. Érdemes tehát több időt szánni megalkotására és bevonni a rendelet előkészítésébe azokat a személyeket, akik a település formális és informális közösségeinek elhivatott szereplői.
A felsőoktatásban és a Nemzeti Művelődési Intézet által szervezett képzések vonatkozásában arra jutottak a beszélgetőpartnerek, hogy kiemelt felelőssége van a kis falvak döntéshozóinak a habitusában is megfelelő személy kiválasztásában, aki a képzések által közművelődési szakemberré válva képes lesz a helyi közösség motiválására új célok közös megfogalmazásában.
A szolgáltatási terv készítésének kapcsán is megfogalmazódott, hogy a normatíva felhasználásának a vállalt alapszolgáltatásokhoz igazodó tervezése is újabb lehetőség annak eléréséhez, hogy a közösségi színtér ne csak rendezvényhelyszínként funkcionáljon, hanem a közösségek valósan felmerülő igényeit kielégítő közösségi programok rendszeresen nyitott otthona legyen.
Éles Krisztina
