Látóúton is jártak a Hungarikum műhelyfoglalkozás résztvevői
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Tolna Megyei Igazgatóság
A települési értékek feltárása iránt érdeklődő résztvevők már a 9. alkalommal találkoztak a 12 alkalomra tervezett Hungarikum műhelyfoglalkozásból, melyet az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. Tolna Megyei Igazgatósága indított a „Művelődő közösségek az Alföldön EFOP-3.7.3-16-2017-00149” projekt keretein belül. Az első hat foglalkozásról korábbi cikkekben olvashatnak.
A műhely hetedik alkalmára az NMI Művelődési Intézet Tolna Megyei Igazgatóságán került sor 2018. december 13-án. Mint korábban is, most is dr. Say István, a Tolna Megyei Értéktár Bizottság elnöke vezette a műhelyt.
A tematika szerint a fiatalok bevonása az értékfeltárás folyamatába volt a téma, de szóba került a nemzetiségi önkormányzatok értékgyűjtésre történő ösztönzésének fontossága is. Azt, hogy ez utóbbi téma miért került reflektorfénybe ezen az alkalmon az hamarosan kiderült a résztvevők számára is. Egy ombudsman helyettesi körlevél, mely éppen akkor érkezett, és a megyei értéktár bizottságok figyelmét arra hívja fel, hogy segíteniük, ösztönözniük kell a nemzetiségi önkormányzatokat értékfeltáró és értékátörökítő szerepkörükben. A körlevélben azt is kiemelték, hogy a megyei értéktár bizottság honlapján kiemelten meg kell jelentetni a megyék nemzetiségi értékeit.
E felhívás és annak értelmezése jó alapot kínált ahhoz, hogy a jelenlévők Tolna megye nemzetiségeiről mintegy rendhagyó történelemóra keretében minél több ismeretre szert tegyenek. A résztvevők ezután megvitatták, hogy a megyében jellemzően a német és a roma nemzetiség a meghatározó, de élnek itt horvátok és szerbek is, valamint közel sem elhanyagolható, bár egyikük sem számít hivatalosan nemzetiségnek, a székely és felvidéki hagyományok őrzése, fenntartása.
A nyolcadik alkalomra már nagyon készültek a szervezők és a résztvevők is, akik a korábbi alkalmak során elhangzottakat végre élőben is megtapasztalhatták. Január 31-én a csapat Bátaszékre látogatott, ahol a települési értéktár bizottság munkáját mutatta be az elnök, Rudolf László, családfakutató, valamint az egyik tag, Sági Lajosné, a helyi könyvtár igazgatója.
Nem véletlenül esett a választás Bátaszékre, hiszen nemcsak a megye, hanem az ország egyik legaktívabb értéktár bizottsága működik a településen. A valamivel több mint 6000 fős kisvárosban már több mint 100 települési értéket regisztráltak, melyekből több a megyei értéktárba is bekerült.
Bátaszéken egy rövid bemutatkozás után a könyvtárral szemben található Számvevőség épületében a résztvevők a települési értékeket bemutató kiállítást tekinthették meg. Az értéktár kiállítás mellett két másik kiállításba is bepillanthattak. Így Nagy László honvédfelszerelés gyűjteményébe és a dr. Hermann Egyed emlékszobába. Majd az értéktár bizottság elnöke és a könyvtár igazgatója mesélt a helyi bizottság létrejöttéről, munkájáról, terveiről, a településről. A program a bátaszéki tájházban folytatódott, ahol csatlakozott a társasághoz Kalmár Éva, a helyi művelődési ház művelődési menedzsere, a Bátaszéki Felvidék Néptánc Egyesület elnöke, aki végigvezette a résztvevőket a tájházon, bemutatva a különböző kiállításokat (sváb szoba és konyha, felvidéki szoba, székely szoba, régészeti kiállítás, régi mesterséges kiállítása, mezőgazdasági-borászati kiállítás, iskolatörténeti kiállítás, roma sarok). Ezután a tájház közösségi helyiségében lehetőségük nyílt a résztvevőknek, hogy feltegyék kérdéseiket a vendéglátóknak az értéktár bizottságról, a települési gyűjteményekről, az értékek gyűjtéséről. A foglalkozás elérte célját, hiszen a résztvevők motiváltan távoztak a településről, megfelelő tapasztalatokat szerezve a saját településükön történő értékfeltáráshoz.
A műhelyfoglalkozás következő alkalma ismét Szekszárdon került megrendezésre 2019. február 21-én. A program a korábban már elkezdett témával, a fiatalok bevonásával folytatódott. Először általánosságban esett szó a fiatalságról, hogy mi számít a mai fiatalok számára értéknek, mik az új generációkkal kapcsolatos új kihívások, milyen értékszemléletet képviselnek, hány éves kortól érdemes őket bevonni az értékfeltárásba. Az értékgyűjtés során a fiatalok az informatikai tudásukkal (adatrögzítés, fotó, videó készítése, szerkesztése), kreativitásukkal tudják segíteni a munkát. Fontos, hogy kellő szabadságot kapjanak, hogy saját maguk ismerjék fel, kutassák fel a saját településük értékeit. A foglalkozáson több jó módszer is elhangzott. Ilyen az „Ifjú tudor” mozgalom, melynek keretében a fiatalok 25-30 perces előadásokkal készülnek iskolai tankönyvekben nem található témákban, a legjobbaknak lehetőségük nyílik működő közösségek számára (nyugdíjas klub, könyvtári előadás, ismeretterjesztő előadás, ifjúsági klub) bemutatni az előadásaikat. Szó esett még az ifjú értékőr mozgalomról is. Ezen kívül érdemes lenne az értékfeltárásba bevont fiatalok számára képzés szervezése, ahol elsajátíthatják a modern technológia adta lehetőségeket (videó, fotó készítése, hangfelvétel készítése, szerkesztő, vágó programok használata). A foglalkozás végén még maradt idő, hogy röviden visszajelzést adjanak a résztvevők a bátaszéki látóút tapasztalatairól.
Dorn Ernő
