Közösségek együttműködése

Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatóság

A Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatósága ez év februárjában „Aktív közösségek: baba-mama klubvezetők, valamint idős klubvezetők tudásmegosztása, mentorálása” néven új, egész éves projektet indított. A programsorozathoz több település csatlakozott. Az egymást segítő, újonnan születő szakmai közösségek a kezdetektől hasznosnak ítélték a tapasztalatcserére alkalmat adó megbeszéléseket.

A családi kötelékeken túl minden ember életét szomszédsági, baráti és közösségi kapcsolatok sokasága jellemzi, ennek fényében a projekt középpontjában is a közösségek aktivizálása áll. Az egyén és közösség viszonyáról hosszú listát lehetne írni, a közösségben élők nemcsak szabadidejüket töltik egymás társaságában, de sok mindent tanulnak is egymástól: a hasznos praktikák, az utazási tippek mellett akár irodalomról, egészségmegőrzésről is, ugyanakkor az összetartó  közösségek tagjai hétköznapi szívességek, önzetlen cselekedetek sokaságán keresztül is segítik egymást.

A közösségekkel foglalkozó szakember vagy önkéntes áldozatos munkát vállal, koordinálja az időpontokat, felméri az igényeket – ki milyen programot szeretne –, szervez, tervez, és legfőképpen folyamatosan lelkesíti a közösség tagjait. Ebben a projektben a megyei igazgatóság munkatársai a közösségek vezetőit hívták közös gondolkodásra, hogy beszéljenek a közösségszervező munkáról, keressék a jó megoldásokat, tanuljanak egymástól. Az effajta tudatosság fejlesztése elengedhetetlen, hiszen egy közösség akkor működik jól, ha minden tagot be tud kapcsolni a részfeladatokba, minden tagja aktívan részt vesz a közösség életében, saját ötleteit, hiányérzeteit meg tudja fogalmazni. Mindez együttesen a közös siker kulcsa. Az igényfeltáró rész egyben az aktivizálás záloga is: minél több információ áll rendelkezésre a tagokról, annál inkább kiderül, ki miben járatos, mi a hobbija, mi az a speciális kompetencia, amivel a többieket segíteni tudja. A szakmai beszélgetések során kiderült, hogy a klubvezetők sokszor közérzetfelelősök is, akik minden egyes tagra figyelnek, miközben szem előtt tartják a közösség életének alakulását.

A szakmai együttlétek alkalmával a résztvevők több, közösségben használható technikát is elsajátíthattak: megtanulták, hogyan készítsenek kompetencia térképet, de a kapcsolati háló feltérképezésének módszerével is megismerkedtek. A hatékony kommunikáció gyakorlati jelentőségével, alkalmazási területeivel, valamint a projekttervezés folyamatával kapcsolatos gondolataikat is kicserélték. A szakmai tapasztalatcsere a közösségvezetők közötti együttműködést is erősítette: a klubok úgy tervezik, ellátogatnak egymáshoz, a saját szerkesztésű kiadványokat pedig közös használatra ajánlották föl.

A baba-mama klubok vezetői Csömör, Göd, Vecsés, Sződliget, Dunakeszi és Dabas településekről érkeztek. Az idős klubok vezetői pedig Csévharaszt, Fót, Sződliget, Szentmártonkáta, Dunavarsány, Maglód, Vecsés, Biatorbágy, Taksony, Dabas településekről utaztak a közös megbeszélésekre. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jó közösségi működés folyamatos odafigyelést igényel. Az együtt megvalósított tervek ugyanakkor olyan láthatatlan, mégis erős fonallal kapcsolódnak egymáshoz, amik az évek során a közösségeket erőssé teszik.

Az „Aktív közösségek” projektet a gödi József Attila Művelődési Ház és a Maglódi Művelődés Ház fogadta be. A szakmai műhelyeket Csóka Eszter megyei igazgató és Czipperer Zsófia közművelődési referens vezették, 2019. második félévében a szakmai programsorozat folytatódik.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.