Közös hangok verselők és zenélők között
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Igazgatóság
A Vas megyei Újrahangolt vasi költők elnevezésű ifjúsági közösségfejlesztő mintaprogram a vers és a zene, a különböző generációk és az összekovácsolódott közösségek 2017. decemberi Vépen megrendezésre került ünnepén teljesedett ki.
11 fiatal 3 mentorral alkotott és próbált több héten keresztül délután és hétvégenként azért, hogy egy szívet melengető színpadi produkciót hozzon létre. Közben egymást segítő, kritikáikkal építő, együtt tervező közösséggé kovácsolódtak.
Játékosan megismerték Vas megye szellemi értékeit és a 12-26 évesek nyelvére fordították a ma élő és évszázadokkal ezelőtt verselő költők mondanivalóját. A közösen szerzett dallamokon keresztül mesélték el a hallgatóknak, hogyan látják ők a világot és milyenné szeretnék formálni azt.
Az Újrahangolt vasi költők című program céljairól és eredményeiről így számolnak be maguk a résztvevők:
„Az igényes könnyűzenével, a zenei stílusok közti barangolással könnyű volt megszólítani a kísérletezni vágyó fiatalokat – nyilatkozott Bognár Alexandra, az egyik szakmai megvalósító a program céljainak tervezéséről – Természetesen a verselő-zenélő közösséghez való csatlakozás feltételezte az irodalmi érdeklődést, hamar kiderült azonban, hogy az átjárás dalszövegek és versek között rendkívül egyszerű, zökkenőmentes.”
„A közös munkának velejárója az egyéni ízlések megvitatása. Rendkívül élveztem, hogy ebben a csapatban kíváncsiak voltak a véleményemre. Emellett teljes zenei szabadságot engedett és kreativitást követelt a program” – mesélt élményeiről a fiatal felnőttek korosztályát képviselő Willmann Krisztina.
„Már hosszú ideje játszom más zenekarban is, ez a projekt azonban egészen másfajta zenei készségeimet mozgatta meg. Nemcsak abban volt más, hogy itt versekkel dolgoztunk; itt magunk írtuk a szólamokat, alakítottuk ki a struktúrát. Zenei tekintetben változatos, sokszínű anyag készült. Ennyire szabadon gondolkodni még nem volt lehetőségem” – erősítette a gondolatmenetet Esztergályos Dávid.
A legifjabb generáció élményeiről Németh Gábor így mesélt: öröm volt közösen dolgozni valamin, ami minden résztvevőnek fontos és látni kirajzolódni a sikerhez vezető utat.
Édesanyja Balogh Ildikó pedig következőképp látta fejlődését: „Gábor 2017-ben kezdett gitározni a program egyik mentoránál, Várhelyi Zoltánnál és már az első alkalom után ráérzett arra a szeretetteljes, pozitív energiára, ami további lelkesedését is meghatározta. Bár ő előtte nem járt zeneiskolába, vagy egyéb zenei képzésre, könnyedén megtanulta a hangszer igényes megszólaltatásához szükséges alapokat. Amikor felkérés érkezett a Művelődési Intézet részéről, azonnal csatlakozott az “Újrahangolt vasi költők” című projekthez.
Bevallom – annak ellenére, hogy magam is ott ültem minden hangszeróráján és érzékeltem fejlődését -, kissé kételkedtem benne, hogy ilyen rövid gitártanulási idő után, hogyan lesz képes helytállni egy koncerten. A zenekarban szereplő gyerekek az első próbára úgy ültek össze, hogy nem is ismerték egymást, ennek ellenére hamar megtalálták – szó szerint – a közös hangot. Senkinek nem jutott eszébe kritizálni, vagy felülbírálni a másikat, fegyelmezetten, gördülékenyen dolgoztak együtt, mindenki a saját feladatára koncentrálva.
Aztán ahogy közeledett a fellépés időpontja és sűrűsödtek a próbák, úgy láttam a fiamat komolyodni. Megjelent a felelősségvállalás a közös munka és a zenésztársak irányába. Ez olyan fajta hozzáállást alakított ki benne, amit előtte soha nem tapasztaltam nála.”
A közösségépítő mintaprojekttel szinte egyidőben jelent meg az ITT-HON című kortárs Vas megyei antológia, amely nagyszerű hidat alkotott dalszöveg, slam és vers között. Ebben a kötetben a huszonéves korosztálytól a nyolcvanasig szólalnak meg alkotók. A zenei közösség tagjai személyes ismeretséget köttettek a költőkkel, ami elővetíti a jövőbeli közös munkát.
„Nekem meglepetés volt, hogy megzenésítették a versemet. Szerémi Zoltán színművész, zeneszerző munkáit ismerve tudtam, hogy valami különlegesre számíthatok és olyanra, ami közel áll hozzám. A csapat tagjaival viszont most találkoztam először. Nagyon meglepett, hogy ennyire egyezik az én mondanivalóm és a megzenésített vers zenei világa. Az utazás volt a témám, ezt az egyfajta „road movie” érzését teljesen visszaadta a zene is. Egyrészt köszönöm, másrészt szívesen dolgoznék együtt máskor is ezzel a közösséggel” – összegezte személyes tapasztalatait Ilyés Veronika költő.
A projekt sikerét és a folytatásban rejlő lehetőségeket figyelembe véve elmondható, hogy az „újrahangolás” nemcsak zenei értelemben határozta meg a munkát, hanem közművelődési, módszertani szempontból is egy friss, másfajta elérési utat talált a fiatalokhoz.
Éles Krisztina
