Komárom-Esztergom megyei értékek a filmkultúra tükrében

Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság

„Élj a filmben” címmel indult műhelymunka-sorozat Tatabányán 2017. november 10-én. Az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. Komárom-Esztergom Megyei Irodája által szervezett háromalkalmas kreatív műhelymunka-sorozat célja a megyei filmtörténet eszközével szemléletformáló kreatív műhelyek szervezése olyan fiatalok számára, akik érdeklődnek a média, a filmek világa iránt. A műhely alkalmain a Tatabánya és környékén élő fiatalok megismerhetik, hogy a helyben meglévő értékeket hogyan használták fel korábban mozifilmek forgatásai során, és miképpen lehet ezt az örökséget továbbgondolni.

A tatabányai Puskin Művelődési Ház klubtermében összegyűlteknek első alkalommal Cserteg István filmtörténeti kutató nyújtott betekintést kutatásába. Munkája, amely a megyei értékfeltárás részeként négy éve kezdődött el, Komárom-Esztergom megye filmes történetét mutatja be. Komárom-Esztergom megyében először 1917-ben forgatott több magyar játékfilmet Deésy Alfréd rendező, Tata-Tóvárosban a Star Filmgyár megbízásából. Ez a különleges évforduló szolgált a kreatív műhelymunka-sorozat elindításának apropójául. A hazai stábok mellett svéd, osztrák, francia, angol, német, amerikai, olasz, kanadai, japán, indiai, spanyol, valamint szlovák filmesek dolgoztak a mozgókép sikeréért. Kiemelhető, hogy az Oscar-díjas Szabó István rendező is forgatott filmet megyénkben, valamint az Oscar-díjas Légy című animációs film is Tatán kapott ihletet. A legtöbb filmet Tatán (52) és Tatabányán (51) forgatták. Napjainkban is folyamatos a filmes helyszíneken a forgatás.

A legkiválóbb magyar történelmi filmek helyszínei voltak a megye csodás tájai, építészeti remekei. Megyénkben a 100 év alatt legendás hazai és nemzetközi színészek fordultak meg. A műhelysorozat első alkalmán felvezetésként az Oroszlányi Médiacentrum rövidfilmjét tekintették meg a résztvevők, mely nyolc percben mutatta be, hogyan lett történelmi filmek háttere a majki apátság, vagy miképpen teremtett Tarr Béla melankolikus hangulatot a ’80-as években a bányászvárosban.

Ezt követően interaktív foglalkozás keretében a kutatás során összegyűjtött 200 Komárom-Esztergom megyei helyszínen forgatott filmet helyezték el a résztvevők egy térképen, így ismerkedve a települések értékeivel és a szerteágazó témájú és műfajú filmekkel, melyeket a megyében készítettek.

A műhelymunka-sorozat 2017. november 17-i, következő alkalmával Jáger Dávid, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának mozgókép és médiakultúra szakos hallgatója fogja bevezetni az érdeklődőket a helyszín és a filmkép vizuális összefüggéseibe, majd 2017. december 2-án Horváth Sándor médiaszakember a települési értékek filmes bemutatásáról fog interaktív foglalkozást tartani.

Plakát

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.