„Kapcsolódások” – Látóúton a Hajdúságban
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság
Október 15-én és 16-án a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság két új kollégája, Hadobás Bence és Buj Tímea Eszter Hajdú-Bihar megyében jártak, ahol a belső mentorprogram részeként tanulmányúton vettek részt. Ezeknek az úgynevezett látóutaknak régóta hagyománya van a Művelődés Intézetnél: így ismerhetik meg az újonnan érkezett kollégák a szervezet módszertanát, az egyes igazgatóságok helyes működését, másfelől a megyén kívül szerzett tapasztalat, „jó gyakorlat” nagyban segíti őket későbbi munkájuk során, esélyt teremtve a látottak helyben történő szakmai adaptációjára.
Az első napon a Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság munkatársai tartottak előadást. Először Angyal László megyei igazgató – rövid ismerkedést és bemutatkozást követően – ismertette az egység munkáját, történetét és kollégáit, emellett beszélt két Hajdú-Bihar megyei településen megvalósult projektről.
Fontos tanulságokat szűrhettek le az új kollégák a sikeres gáborjáni Kapunyitogató programsorozat, és az ebből kifejlődő kulturális felpezsdülés példájából.
Bojt település jó gyakorlatát Szabó László mutatta be. Elbeszéléséből megismerkedhettek a résztvevők a települések megszólításának hatékony módszertanával. Egy olyan település, ahol a legtöbbek első reakciója az volt, hogy „itt nincs semmi”, végül hogyan kezdett el falukönyvet írni: összegyűjteni múltja emlékeit, felfedezni a jelen értékeit, és ezáltal hogyan kapott egyedülálló lehetőséget arra, hogy okosan tervezhesse jövőjét. Hermann Attila – a „Mi Receptünk” programról tartott előadást. Ennek részeként helyi specialitások receptjét gyűjtötték be és az ezekből készült plakátokból szerveztek kiállítást. Simor Katalin egy olyan nagyszerű kezdeményezésről beszélt, amelynek segítségével – egy filmes klub feladatán keresztül generációk kerültek közelebb egymáshoz. Az idős interjúalanyok elmondhatták történetüket, a fiatalok pedig bepillantást nyerhettek a nagyszüleik generációjának gondolkodásmódjába, értékrendjébe.
Katona Mária beszélt a „faluséta” módszerről. A résztvevőknek kedvet is csinált a következő programponthoz, amely pontosan egy „városséta” volt Debrecenben, természetesen csupán az úgynevezett „történelmi” városrészben. Este egy módszertani filmet láthattak az érdeklődők, ami Nyírmártonfalva falukönyvének keletkezéséről szólt. A film mellett volt lehetőség a falukönyv megtekintésére is, amelyről látszik, hogy nagy szeretettel, gondos alapossággal és precíz igényességgel megalkotott mű, melyre méltán lehet büszke az egész település.
A második napon Kabára és Nádudvarra kísérte a mentorprogramban résztvevőket Angyal László megyei igazgató. Előbb a kabai Mácsai Sándor Művelődési Házat mutatta be Vágó Emese intézményvezető, majd Bagi Andrea, a Lakatszínpad vezetője ismertette a helyben működő – a Pajtaszínház Programban indult, és azóta önálló színjátszó körré vált társulatot. A Lakatszínpad szép példája a fiatalok közösségépítésének, és az érdeklődés fenntartásának.
A következő állomás Nádudvar volt, ahol először a Nádudvari Alkotó Kör kiállítását tekinthették meg a részvevők az Ady Endre Művelődési Központ és Városi Könyvtárban. Az alkotó kör létrejöttéről, működéséről, valamint fejlődésének útjáról-módjáról Tóthné Budaházi Judit igazgató asszony beszélt a jelenlévőknek, majd átadta nekik a művelődési ház ajándékát.
A Fazekas család jó kedvvel, példás vendégszeretettel látta vendégül a látóút résztvevőit. Előbb megmutatták a család ősi hagyatékát, mely nem csupán a míves kerámiákra, hanem egyéb használati tárgyakra, fotókra, emlékekre is kiterjedt. Ezt követőn a vendégek látogatást tehettek a fazekasműhelyben, ahol egy rögtönzött bemutatót is tartott a házigazda, ifj. Fazekas István: egy csodaszép tálat formázott meg a jelenlévők szeme előtt. A műhelyben volt lehetőség megtekinteni az éppen száradó fazekas munkákat, valamint a mintázás folyamatát is. A kemencéket is megcsodálhatták a vendégek, a házigazda pedig készséggel válaszolt a cserépégetésről érdeklődőknek.
A résztvevők véleménye alapján elmondható, hogy a tanulmányút elérte célját: egy kellemes, családias hangulatú, tapasztalatban, információban, és tudásanyagban gazdag, követendő példákat felvonultató programon vehettek részt, amely alkalmas volt arra, hogy visszatérve saját megyéikbe, kamatoztathatják az itt látottakat és hallottakat.
