Kapcsolódások ‒ A megyei település feltárás és kapcsolatfelvétel módszerei
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság
Hajdú-Bihar megyében járt tanulmányúton a Művelődési Intézet nyolc megyei irodájának – Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Heves, Pest és Tolna megye – összesen tíz munkatársa, hogy az iroda jó gyakorlataival megismerkedjen.
A kollégák 2018. szeptember 4-én délelőtt Debrecenbe érkeztek, hogy először a megyei iroda munkatársaival találkozzanak és megismerkedjenek az iroda működésének módszertani alapjaival, szakmafejlesztési törekvéseivel. A helyzetfeltárás, társadalmi beágyazottság és hatásvizsgálat témakörében Angyal László irodavezető és Katona Mária módszertani referens tartottak előadást.
A hungarikum-ebéd, azaz a debreceni páros elfogyasztása után a szakemberek Gáborjánba utaztak, ahol Szabó László módszertani referenstől hallhattak az iroda mentori szerepéről, megtudhatták a Kapunyitogatótól a falukönyv írásig terjedő, egymásra épülő fejlesztési folyamatok történetét és részleteit a véleménynaplótól a közösségi beszélgetéseken át az ifjúsági közösségfejlesztő tréningekig, a helyi citerazenekar létrejöttétől a falukönyv írók körének megalakulásáig. Az elmúlt négy év eredményeiről Sándorné Bunyik Andrea, a Gáborjáni hagyományőrző Népzenei Egyesület tagja, míg a mintegy 860 fős településen zajló, kulturális alapú fejlesztésekről Mező Gyula polgármester beszélt. A beszámolókat és a jó hangulatú szakmai beszélgetéseket citerazene gazdagította, a hajdan a Kapunyitogató rendezvényre alakult együttes előadásában.
Az estét Mezőpeterden töltötte a csoport, ahol a helyi IKSZT vezetője, Magyari Gabriella mutatta be az intézmény kiemelkedő munkáját. Az alig hatszáz fős faluban komoly szerepet tölt be a közösségi színtér, amely a néhány fős óvodai csoporttól a nyugdíjasokig minden korosztálynak igyekszik otthont, programot, közösséget biztosítani.
A tanulmányút első napját közös filmnézés és a hozzá kapcsolódó eszmecsere zárta. A szakemberek megtekintették a megyei iroda módszertani filmjét, amely Nyírmártonfalva első falukönyve kapcsán a közösségfejlesztés néhány lehetséges útját, módszerét mutatja be. Másnap a közel hatszáz lakosú Bojton folytatódott a szakmai program. A vendégeket Bereginé Szegedi Hajnalka polgármester fogadta, aki korábban, az Intézet egyik látóútján kapott inspirációt helyi közösségfejlesztő folyamatok elindításához. Felkereste a Hajdú-Bihar megyei irodát és segítséget kért a munkájához. Ennek következményeként készült el egy kérdőív, amely a településen élők szokásait, identitását, közösségi életét és igényeit mérte fel. A polgármester asszony ismertette a számszerű eredményeket, Szabó László pedig az ennek ismeretében indított irodai kezdeményezéseket. Az utóbbi néhány hónap közös gondolkodásának köszönhetően ma már néptánccsoport és színjátszó kör – utóbbi az Intézet Pajtaszínház projektjében is részt vesz – működik a faluban és körvonalazódik több, a helyi hagyományokra és értékekre – pl. ciroktermesztés – épülő fesztivál, nagy rendezvény terve is. A látogatók megtekinthették a bojti tájházat Fekete Sándorné értő és élvezetes idegenvezetésével, megízlelhették a helyi ízeket, amilyen a kapros juhtúrós dübbencs vagy a bojti kifli, és megcsodálhatták a helyiek keze munkáját, kosarakat, seprűket, terítőket, száraztésztát stb.
A tanulmányút végén a kollégák kitöltötték az elégedettségi kérdőíveket, amelyek tanulsága szerint a Hajdú-Bihari iroda jelesre vizsgázott. Néhány idézet a szöveges értékelésből: „Sok hasznos tapasztalat, lelkes polgármester és szakemberek találkozása.”; „A Hajdú-Bihar megyei hospitálás során sok jó közösségépítési, -fejlesztési tapasztalatot szerezhettünk, amit hasznosíthatunk a saját megyékben is. Kifejezetten tetszett, hogy úgy választották meg a két mintatelepülést, hogy a fejlesztést különböző szemszögből láthattuk. Ez alatt azt értem, hogy belepillanthattunk egy 4 éves és egy 1 éves folyamatba, illetve hogy az egyiknél a megyei iroda volt a kezdeményező, a másiknál pedig a település kérte az NMI segítségét.”; „Még sok ilyen utat szeretnék Hajdú-Bihar megyébe. Rengeteget tanultam és olyan szellemi töltekezést adott a munkámhoz, ami jó sokáig el fog kísérni.”
R. Simor Katalin
fotó: Szabó László
