Ismerjük meg hungarikumjainkat!
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Heves Megyei Igazgatóság
Az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. Művelődő közösségek Észak-Magyarországon, EFOP-3.7.3-16-2017-00148 azonosító számú projekt 2019 márciusa óta megvalósuló Hungarikum műhelyének lelkes résztvevői az elmúlt hónapokban a Hungarikumok Gyűjteményébe 2014-ben bekerült klasszikus magyar nótával és a tárogató hangszerrel ismerkedtek meg.
2019. július 22-én az Egri Zenészek Civil Szervezetének képviselője Gonda László zenetanár és Heves megyei Príma-díjas művész, valamint Dobó Katica magyar nóta- és operett énekes interaktív módon vezette be a résztvevőket a magyar nóta világába. A rövid bemutatkozás után megtudhatták, hogy a magyar nóta a magyar játékszín bölcsőjében született, majd a sokféle hatás (pl. német, osztrák, francia) érte. A népszínházakban játszott zenés, táncos történetek (népszínművek) dalait később „kiemelték”, sokszorosították és önálló dalokként játszották tovább a roma- és egyéb zenészek, zenekarok. A nótákat kiváló költőink, zeneszerzőink írták. Petőfi, Gárdonyi, Ady verseire például Egressy Béni írt zenét. Kodály szerint a „magyar nóta a XIX. századi társadalom tükörképe”. A két világháború között kialakult „nótaműhelyekben” találjuk a Heves megyei származású Hevesi Józsefet, vagy Ányos László, Erős Béla dalszerzőket.
A foglalkozásvezetők rávilágítottak a népdal és a magyar nóta különbségére is. Zeneelméletileg a magyar nóta sokkal bonyolultabb és felkészültebb énekeseket és zenészeket kíván. A műhelyfoglalkozást többször is jó hangulatú közös nóta énekléssel színesítették.
Az augusztusi hetedik alkalmon, Dsupin Pál, népzenész a tárogatóval ismertette meg a résztvevőket. A hangszer eredete a 15. századig vezethető vissza, majd nagy népszerűségnek örvendett a kuruc korban. Modern, mai alakját a 19. század végén Schunda Vencel József hangszerkészítőnek köszönheti. A népzenész előadása során számos illusztráción és fotón, valamint hangszeres bemutatón keresztül mutatta végig a hangszer fejlődését, és több zenei és hangszer párhuzamot is kiemelt (pl. Törökország, Erdély). A résztvevők megtudták továbbá azt is, hogy a hangszert gróf Fáy István ajánlotta a roma zenészeknek használatra, így azok működése elősegítette a tárogató széles körben való elterjedését.
Dr. Kelemen Éva
