II. Módszervásár Pest megyében
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatósága 2019. október 8-án Gödöllőn a Művészetek Házában tartotta II. Módszervásár megyei szakmai napját. Az esemény stratégiai célkitűzése a partnerségi viszonyok és együttműködések elősegítése, támogatása, szakmai segítség biztosítása, jó módszerek bemutatása, valamint szakmabeliek és hallgatók találkozási lehetőségének megteremtése volt.
A szakmai nap során a résztvevők előadásokat hallgathattak, választott szekciókon vehettek részt, illetve posztersétát tehettek, mely során az ötletgazdáktól kérdezhettek a jó gyakorlatok módszereiről és az elért eredményekről. A regisztráció során még egy közösségi térképet is kialakíthattak közösen, ami szemléltette, ki melyik települést és intézményt képviseli. Az eseményen négy civil szervezet is képviseltette magát: az Eurodesk, a Támaszpont MOPKA Alapítvány, a BAGázs, illetve az Europalánta Egyesület.
A program első felét Kovács Balázs, a Gödöllői Művészetek Háza igazgatója, valamint Csóka Eszter, a Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatóságának vezetője nyitotta, majd a köszöntők után az előadóké lett a főszerep.
Csóka Eszter
Kovács Balázs
Elsőként Dr. Ponyi László egyetemi adjunktus kapott szót, aki a közművelődési, múzeumi és közkönyvtári területen végzett Delfi – Jövő és Trendkutatás folyamatait és eredményeit ismertette. A Jövőkutatás koordinálója a Nemzeti Művelődési Intézet volt, a lebonyolításáért pedig a Kodolányi János Egyetem felelt. A kutatás céljai a társadalmi aktivitás, közösségi szerepvállalás elősegítése, önkormányzatok és települési kulturális intézmények, civil közösségek és a lakosok közötti kapcsolatok kibontakoztatása, valamint a szakmai-módszertani támogatás biztosítása a közösségfejlesztő folyamatok generálásához voltak. A projekt megvalósítását indokoló tényezőket is megismerhette a közönség, mint pl. a korábbi dokumentált szakmai anyag hiánya, a várható jövőbeli szakmai trendek megismerése. A részletes eredményeket a hazai és a külföldi szakemberek válaszaira bontva szemléltette, kiemelve a legfontosabbakat, ilyen volt többek között a közösségek szerepeinek fontossága, infrastrukturális feltételek fejlesztése. A jövőre nézve lényeges az a megállapítás, miszerint modern technológiai ismeretekkel rendelkező bölcsészekre, társadalomtudományi szakemberekre van szükség, ez egyfajta megoldás lehet a legnagyobb kihívásra, vagyis a célcsoportok elérésére. A kutatás részletesebb eredményei kiadványok formájában elérhetőek.
Csóka Eszter és Dr. Ponyi László
Ezt követően a Tempus Közalapítvány képviseletében Damjanovich Katalin beszélt a felnőtt tanulás fontosságáról és lehetőségeiről az Erasmus+ program kapcsán. Egy általános összegzés (fogalmak tisztázása) után a résztvevők rávilágítást kaptak arra a számos kihívásra, melyekre megoldást biztosít a projekt. Egy Erasmus+ programon való részvétel nemcsak a munkatársak kompetenciáinak fejlesztéséről szól, hanem az adaptálható gyakorlatok megismerésétől a partnerségi kapcsolatok kialakításáig számos pozitív hozadéka lehet. Ezek alapján kétféle lehetőség: a mobilitási vagy a stratégiai partnerségek közül választhatnak az intézmények. Az első egy egyoldalú folyamat, ami során a munkatársak tanulmányutakon, kurzusokon, képzési tevékenységeken vehetnek részt, míg a másik esetben kétoldalú partnerségről beszélhetünk, aminek célja egy innovatív ötlet megvalósítása. Mindkét pályázat lefedi a kiutazással járó lehetséges kiadásokat (utazás, megélhetés, tanulmányi részvételi díjak). Az előadás végén Katalin ismertette az eredményeket is, melyek a közművelődési vagy egyéb pályázati intézmények hasznára válnak egy-egy adott probléma megoldása vagy a fejlesztés kapcsán.
Damjanovich Katalin
Az egyórás ülés után egy kis mozgás következett, melyet a poszterséta tett lehetővé. A módszer lényege, hogy a poszter felelősök interaktív módon mutatják be az általuk kitalált és jól megvalósított projektjeiket és azok eredményeit, rövid, lényegre törő beszélgetések során. 9 kiállított plakátról lehetett ellesni a jobbnál-jobb – és ami a legfontosabb – adaptálható módszereket. Bemutatkozott maga az Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatósága is, a hálózatosodás lépéseit szemléltette megvalósult projektek által, ilyen pl. a hallgatók bevonására kitalált népszerű látóút is.
Gödöllő az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet saját „Rend a Kulturális Kerekasztal” programjuk révén, mely során a település kulturális életének főbb döntéshozóit közelítették egymáshoz, ezzel építve a bizalmat, megteremtve az egyetértést és támogatva a másik tevékenységét. Ez egy olyan módszer, ami szinte minden településen alkalmazható, különösen ott, ahol nehezebben megy a közös munka a különböző intézményekkel.
Solymár a bemutatkozásában számos jó példát emelt ki az Apáczai Csere János Művelődési Ház működéséből. A tehetséggondozástól kezdve, a táborokon, foglalkozásokon, hagyományőrzési módszereken át a komplex családoknak szóló Kalandgyár programokig számos területről fedezhetünk fel értékes gondolatokat. Az igényeknek megfelelően élményekre építve alakítják tevékenységüket.
Biatorbágy a Bábosház története miatt kapott helyet az eseményen, mert korai fénykorát követő hanyatlása után szinte a semmiből képes lett újra életre kelni 2013–2017 között. Folyamatos szakmai vezetők és szervezetek támogatásával sikerült megszilárdítani működésüket. Saját épülettel rendelkeznek és rendszeresen tudnak rendezvényeket, táborokat, műhelymunkákat tartani.
Százhalombatta a nemzetközi folklór fesztivál és népművészeti vásárt emelte ki büszkeségként, mely különös figyelmet szentel a béke, kultúra, barátság, magyarság, szeretet, zene és tánc értékeire. Céljuk a magyarságtudat erősítése, és az emberek között a híd, és kapcsolat megteremtése.
A turaiak egy kihívásokkal teli feladatban érzik sikeresnek magukat, ez pedig a sérült fiatalokkal való együttműködés, illetve a társadalom ép tagjainak érzékenyítése. Programjuk során zenei és egyéb kreatív eszközökkel dolgoznak, tevékenységüket a társadalmi sokszínűség tudatosítása, fogyatékkal élők aktivizálása jegyében végzik. 40 fő közreműködő segítségével 330 főt tudtak elérni.
Alsónémedi szakemberei Dr. Baracsi Katalin internetjogász és internet pszichológus segítségével a fiatalok elérésére kidolgoztak egy népszerű programot, ami a digitalizáció kritikus használatára szólítja fel őket.
Végül pedig volt két hasonló település, akiknek a közös nevezője a zene, egészen pontosan a rock világa. Bugyi ifjúsági könnyűzenei programot hozott létre „Rocksuli-sokk” néven, ez egy iskolarendszeren kívüli könnyűzenei képzés, mely során a fiatalok megismerkedhetnek különféle zenei műfajokkal, élmények által tanulhatnak, fejlődhetnek közösségeik. Budakalász pedig egy komplett Rock Házat hozott létre, ahol feltörekvő zenekarok teret és támogatást kapnak álmaik elérésére. A koncertek, stúdiózások és saját rádióadás készítése mellett a klubban lehetőség van rock történeti kiállítások, filmek megtekintésére, ereklyék és fotók megvásárlására is. A program keretében felsorakoztatott jó példák egy összegző kiadványban fognak megjelenni.
A poszterséta után 4 különböző szekció közül választhattak egyet a résztvevők, melynek témái a következőek voltak: közösségfejlesztés a kistelepüléseken, partnerség a közművelődési intézmények között, stresszkezelés és szakmai utánpótlás.
Csóka Eszter vezette a partnerségről szóló word cafe foglalkozást, ahol elsősorban az intézményvezetőket célozta meg. Három fő kérdés adta meg a diskurzus vezérfonalát, melyek közül az első az együttműködés sajátosságairól és a jó partnerség jellemzőiről, a második az együttműködés szintjeiről és azok ismérveiről, a harmadik pedig a jövőbeli lehetséges megyei együttműködésekről és a kulturális partnerségről szólt.
Czipperer Zsófiának köszönhetően a hallgatóság ráncai kisimultak a stresszkezelő szekción. Elsőként közösen fogalmazták meg a résztvevők, mit jelent számukra a stressz, ezután részletesebben bemutatta ennek káros hatásait az emberre, majd mutatott néhány lazító gyakorlatot. A foglalkozást egy hosszabb vezetett relaxáció zárta kalimbával és koshival, melyek hangterápiában használatos hangszerek.
A szakmai utánpótlás témájába Pető Lilla, a Pest Megyei Igazgatóság módszertani referense vezette be az érdeklődőket. 4 kérdésére – Mit vártok el egy közművelődési munkahelytől? Mit vártok el egy munkavállalótól? Hol/hogyan keresnétek munkatársat/munkahelyet? Miért ajánlanád a közművelődési szakmát? – a szekció tagjai együttes erővel keresték a válaszokat.
A szekciók lezajlásával a II. Módszervásár a végéhez ért. Ismét sikerült összehozni, és közös gondolkozásra buzdítani a szakmabelieket és a hallgatókat, amely egy partneri kommunikációt kezdeményez a jövőben találkozó felek között.
Mohos Edina, Horváth Fanni
