Hungarikum műhely foglalkozásai Kislángon 4.
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Fejér Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet Fejér Megyei Igazgatósága a „Művelődő közösségek az Alföldön” elnevezésű, EFOP-3.7.3-16-2017-00149 azonosítószámú projektjének keretein belül műhelyfoglalkozás sorozatot indított Kislángon, a helyi Művelődési Ház és Könyvtárban. Cikkfolyamunk negyedik részében a kilencedik és tizedik műhelyfoglalkozáson történteket foglaljuk össze.
A kilencedik műhely témája a népi vallásosság volt. A foglalkozásvezető a műhely első felében prezentációval kísért frontális előadásában a népi vallásosság fogalmat határozta meg, bemutatva előadásában a hivatalos vallás népi gyakorlatát és tudatformait, kiegészítve a parasztság hiteben és gyakorlatában fellelhető, más eredetű, ill. spontán keletkezésű elvekkel és gyakorlattal bemutatva, hogyan működtek ezekkel egy rendszerben, azonos funkcióban. Érzékeltette, hogy térben és időben változatos formái alakultak ki a népi vallásosságnak a mindenkori hivatalos vallás megszabta keretekben; de elsősorban a r. k. vallás adott teret változatos formainak kialakulására. Előadásában elmondta, hogy a népi vallásosság közelmúltbeli kepe több egymást kiegészítő folyamat eredményeképpen jött létre. E folyamat során a hivatalos egyházak ideológiáját, kultuszát, az egyházi ünnepek megülésére, a közösségi és egyéni ájtatosság különböző formaira, valamint a mindennapi életre, erkölcsre, magatartásra vonatkozó előírásait, és az egyház képviselői által vezetett gyakorlatát a parasztság magáévá tette, abban reszt vett, sót tovább is építetté. Közösségi és egyéni életének egyházi fennhatóság alá nem eső területeire is kiterjesztette, pl. a vallással ellentétes, az egyház által tiltott vagy üldözött funkci6kban is felhasználta. A vallásos gesztusokat, rítusokat, szent élményeket mágikus eljárásokba illesztve, a kultusz szöveges tartozékaiként működő vallásos műfajokat profán célokra is felhasználva: (ima, ráolvasás, kántálás).
A műhelymunka második részében a településükön meg élő, népi vallásos elemekről beszélgettek a résztvevők és a műhelyvezető- A műhely korosabb tagjai idézték fel gyermekkoruk emlékeit, az ünnepek, a búcsúk szokásait. Számtalan élményeik között főleg a munkához kötődő vallásos szokások hagytak mély nyomot. Ezután a településen még fellelhető útmenti kereszteket, a környéken található búcsújáró helyeket vettek számba, mint olyanokat, amelyek a helyi értéktár elemei lehetnek. A foglalkozás 2020. szeptember 25-én került megrendezésre.
A október 16-án megvalósult tizedik foglalkozás másfélórás ismeretterjesztő és növénygyűjtő sétával kezdődött, a resztvev6k a település melletti mezőkön jártak Lencsés Rita filoterapeuta, gyógynövényszakértő vezetésével. Lencsés Rita azokat a vadon termő gyógynövényeket mutatta be – szinte részletes alaktani leírással, amelyek tart6sitasra, külső és belső felhasználásra alkalmasak. A műhely tagjai meglepetéssel konstatálták, hogy azok a növények, amelyek mellett évtizedek óta elmentek, vagy esetleg még ki is vágtak, mennyi értékkel bírnak. Nagy lelkesedéssel idézték meg emlékeikből, nagyszüleik miképp használták fel ezeket, de a tudás feledésbe ment.
A műhely második részében a hasznosítható mezei növényekből készült ételek receptjeit mutatta be a foglalkozásvezető az általa hozott szörpökből, lekvárokból kóstolót is vehettek a műhely tagjai, akik számtalan kérdést tettek fel az ételek, italok elkészítésének fogasaival kapcsolatban.
Máhr Zoltán
