Hungarikum műhely foglalkozásai Kislángon 3.
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Fejér Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet Fejér Megyei Igazgatósága a „Művelődő közösségek az Alföldön” elnevezésű, EFOP-3.7.3-16-2017-00149 azonosítószámú projektjének keretein belül műhelyfoglalkozás sorozatot indított Kislángon, a helyi Művelődési Ház és Könyvtárban. Cikkfolyamunk harmadik részében a hetedik és nyolcadik műhelyfoglalkozáson történteket foglaljuk össze.
A 2020. július 31-én megvalósult hetedik műhely foglalkozásvezetője Dr. Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárának igazgatója volt, a téma pedig a helytörténet, az, miképp lehet forrás a levéltár, hogyan kereshetők meg (a település történetének levéltári adatai, valamint a családfakutatás lehetőségei a levéltárban. A műhely során először frontális előadás módszerével azt mutatta be a foglalkozásvezető, hogy miképp lehet használni a levéltárakat anélkül, hogy személyesen elmenne az érdeklődő a levéltárba. Természetesen az internet világa adta lehetőségek segítségével tette ezt. gazdag prezentáció kísérte, Számtalan linken keresztül mutatta be, hogy a helytörténet kutatója, az értékfeltárást végző hol és milyen információkat szerezhet a levéltárban. A foglalkozásvezető igyekezett mindig kislángi példákat keresni, bár a falu története nem nyúlik nagyon vissza az időben, mert 1913-ban alapították. A műhely tagjai elsősorban azok az ismeretek érdekelték, amelyek személyes érintettséget jelentettek számukra, Így a második világháborúban eltűnt hozzátartozóikról kérdeztek információkat, az odaveszett ősök halotti jelentéseit keresték. De a kislángi hivatalos iratokban is szívesen kutakodtak. A műhely második részében aztán a résztvevő a foglalkozásvezető által bemutatott forráshelyeken kislángi vonatkozású információkat kellett keresni a tagoknak, amit nagy lelkesen végeztek.
A nyolcadik műhely foglalkozásvezetője Prof. Dr. Lukács László DSC etnográfus volt, aki a település néprajzi adatairól emlékeiről beszélt 2020. augusztus 28-án. Ezt megelőzően Kislánggal kapcsolatos kiadványokat adott át a helyi könyvtárnak, valamint a műhely résztvevőinek. A könyvek a Szent István Király Múzeum néprajzosai munkája, és a nem nagy múlttal rendelkező település néprajzi vonatkozásait tartalmazzák. Aztán frontális előadása során a település történetét a Mezőföld történetébe ágyazva mutatta be, mert az alig 100 éves múlttal rendelkező falu néprajzi ismeretei így érthetők meg. Az előadás során képekkel illusztrálva beszélt a falu létrejöttének körülményeiről, a hajdani földbirtokosról, a Mezőföld földművelésének történetéről, a tárgyi néprajz emlékeiről. Innentől a műhelyfoglalkozás már csoportos beszélgetésbe ment át, a résztvevők rengeteg kérdéssel fordultak a foglalkozásvezetőhöz.
Máhr Zoltán
