Hungarikum műhely foglalkozásai Kislángon 2.
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Fejér Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet Fejér Megyei Igazgatósága a „Művelődő közösségek az Alföldön” elnevezésű, EFOP-3.7.3-16-2017-00149 azonosítószámú projektjének keretein belül műhelyfoglalkozás sorozatot indított Kislángon, a helyi Művelődési Ház és Könyvtárban. Cikkfolyamunk kezdő részében az első négy műhelyfoglalkozáson történteket foglaltuk össze, most az 5. és a 6. foglalkozást ismertetjük.
Az ötödik műhely foglalkozásvezetője Máhr Zoltán, a projekt koordinátora volt 2020. február 21-én. A munkát a közösségi beszélgetés módszerének megismertetésével folytatták, a korábban elkészített interjúkra építve. A foglalkozásvezető bemutatta, hogy miképp lehet felhasználni az azok során szerzett tapasztalatokat, hogyan lehet nyilvánosságra hozni a feltáruló értékeket és közösségi problémákat. A műhely tagjaival megbeszélték, hogy kik lehetnek a közösségi beszélgetése résztvevőii (a meghívott interjúalanyok és az általuk bevont szomszédok, ismerősök, valamint a helyi intézmények képviselői). A műhelyvezető a közösségi beszélgetés vezetőjének felelősségére hívta fel a tagok figyelmét, mert az ő moderálásán múlik ráismer-e a közösség arra, hogy ügyei közösek, hogy meg tudja új megközelítésben látni problémáit, rámutatni, hogy a problémával nincsenek egyedül a közösség tagjai. Segítségével jöhet létre a közösség tagjainak elköteleződése, a közösségi felelősségvállalás.
A műhelyfoglalkozás második részében a szóbeli interjúkészítés szerepeinek gyakorlása folyt, ennek során a műhely tagjai egymással készítettek interjút (Kiinduló kérdések: Miért jó és miért nem jó itt lakni?) Végezetül a terepmunka előkészítése történt meg: Az interjúalanyok kiválasztása, az interjúkészítés menetrendjének elkészítése, az interjút készítő párok összeállítása
A hatodik alkalom foglalkozásvezetője, Ambrus Lívia, a Nemzeti Művelődési Intézet Fejér Megyei Igazgatóságának módszertani referense volt, a téma pedig a terepmunka tapasztalatai, kiértékelése, az interjúk kiértékelése tapasztalatainak elemzése, összegzése. A foglalkozásvezető a műhely első részében azt mutatta be, hogy interjúkat nem csak a közösségfejlesztő, hanem a lakosságból kiválasztódó, érdeklődő és cselekedni akaró önkéntesek csoportja is készíthet. Erre példa az a gyakorlati feladat, amelyet a műhely tagjai végeztek el, amikor az előző foglalkozás végén kialakították az interjúk témáját, az interjút készítő párokat, és az együtt megszerkesztett kérdőívvel keresték meg a kiválasztott interjúalanyokat. A kérdőív témája a helyi értékek voltak, az értéktári kategóriák alapján kérdeztek rá az interjúalanyokra, hogy abban a kategóriában milyen javaslata lenne, mit látna szívesen a helyi értéktár részeként. A műhely tagjai egymás szavába vágva számoltak be tapasztalataikról. Mindenki arról beszélt, hogy mennyire más szerep volt a kérdező szerepe, mennyire más volt azt kérdezni, akivel a hétköznapok során barátként, ismerősként, szomszédként él együtt. A leginkább az lepte meg a műhelytagjait, hogy mennyire sok települési értéket soroltak fel, mennyit fedeztek fel az interjú készítése során. A műhely második részében a csoport tagjai összeállítottak egy táblázatot az interjúk során feltárt értékekről, amely alapja lehet a települési értéktárnak. A műhelyfoglalkozás 2020. március 06-án valósult meg.
Máhr Zoltán
