Hungarikum műhely foglalkozásai Kislángon
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Fejér Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet Fejér Megyei Igazgatósága a „Művelődő közösségek az Alföldön” elnevezésű, EFOP-3.7.3-16-2017-00149 azonosító számú projektjének keretein belül műhelyfoglalkozást indított Kislángon, a helyi Művelődési Házban.
A 12 alkalommal, havi rendszerességgel, alkalmanként 4×45 perc időtartamban megvalósuló műhely fókuszában új települési értéktárak létrehozása áll Fejér megyei gazdaságilag és társadalmilag hátrányos helyzetű térségében. A közvetlen cél, hogy az 5 település értékfeltáró munka iránt érdeklődő polgárai számára módszertani segítséget nyújtson, megismertetve őket azzal a társadalmi szükséglettel, ami létrehozta a hungarikumokról szóló törvényt és annak végrehajtási rendeletét, és a mára már mozgalommá vált értéktári munkával. Mindezt olyan módszerekkel, jó gyakorlatok bemutatásával, amelyek segítik értékfeltáró, gondozó és hasznosító tevékenységüket, fejlesztik kompetenciáikat. Bevezetve őket a helyi közösség aktivizálásának eszközeivel, hogy munkájuk a település fejlődését szolgálja.
A műhely közvetett célja új települési értéktárak létrejöttének segítése, és a feltárt, értéktárba vett értékek hasznosítási lehetőségének megmutatása, és mindezeken keresztül a helyi közösség építése, valamint a résztvevő települések együttműködésének motiválása, a hálózatosodás elősegítése. A műhely programsorozata 2019. október 25. napján indult el, és eddig 4 alkalommal találkoztak a résztvevők. Az első alkalommal – 2019. október 25-én – a foglalkozásvezető Máhr Zoltán, a Nemzeti Művelődési Intézet Fejér Megyei Igazgatóságának vezetője volt, arról beszélgetett a résztvevőkkel, hogy milyen, a műhellyel szemben támasztott elvárásaik és motivációik vannak, miért jelentkeztek a foglalkozásokra. A beszélgetés során a következő kérdéseket vetette fel a foglalkozásvezető: mennyire ismerik az értéktári mozgalmat, a hungarikumokról szóló törvényt, valamint a motivációjukról kérdezte a résztvevőket. A válaszokból kiderült, hogy a hungarikumokról vannak ismereteik, de az azzal kapcsolatos jogszabályt, az értéktári piramis rendszert nem ismerik. A műhelymunka második részében a Nemzeti Művelődési Intézet Fejér Megyei Igazgatóságának közösségépítő tevékenységét mutatta be a foglalkozásvezető prezentáció segítségével, kiemelve az értéktári mozgalomhoz kapcsolódó projekteket. A második alkalommal – 2019. november 22-én – újra Máhr Zoltán tartotta a műhelyfoglalkozást, ekkor a téma a hungarikum mozgalom, a 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról, valamint a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013 (IV.16.) kormányrendelet volt. A műhelyfoglalkozáson az értéktári mozgalom hátterében álló jogszabályokat mutatta be a foglalkozásvezető a műhely résztvevőinek. Megismerhették a hungarikumokról szóló törvény létrejöttének körülményeit, történetét, a törvény legfontosabb kitételeit. Különösen az értékpiramis alján adó helyi értékekkel kapcsolatban tettek fel kérdéseket, az érdekelte leginkább őket, hogy milyen szempontok alapján választhatóak ki a települési értékek. Előadásában kitért az értékgyűjtés, értékfeldolgozás, – gondozás folyamatinak lépéseire, kiemelten hangsúlyozva, hogy a folyamat közösségi feladat, nem néhány elkötelezett dolga. A műhely második felében a hungarikumokról szóló törvény végrehajtási rendeletét ismertette, amikor a legnagyobb figyelmet az a nyolc kategória váltotta ki, amelyben értékeket lehet ajánlani az értéktárakba.
A harmadik találkozáson – 2019. december 13-án – Ambrus Lívia, a Nemzeti Művelődési Intézet Fejér Megyei Igazgatóságának közművelődési referense volt a foglalkozásvezető, és a műhely témája az értékgyűjtés, értékfeltárás során használt kérdőíves és a személyes interjú módszere volt. A foglalkozás során prezentációval kísért előadás hangzott el, amelyből a résztvevők megismerhették a kérdőív készítésének és adatfeldolgozásának módszereit, majd az értékgyűjtéshez használható kérdőív összeállítását végezték el kiscsoportos munkában. A helyi kérdőív kérdéseinek összeállításában sok segítséget igényeltek a műhely hallgatói, végül megegyeztek abban, hogy az értéktári mozgalom alapjogszabályaiban megnevezett kategóriák szerint fogalmazzák meg kérdésieket. Otthoni feladatul kapták, hogy legalább 2 kérdőíves lekérdezést végezzenek el. A műhely második felében az interjúkészítéshez kaptak módszertani segítséget, és gyakorlatképpen egymással kellett interjút készíteniük, melynek témája a település értékei voltak. Meglepő módon rengeteg olyan értéket említettek meg az interjúk során, amin maguk is elcsodálkoztak, mert a hétköznapokban ezek a település megszokott elemei közé tartoznak. A résztvevők aktívan vettek részt a műhelyfoglalkozáson, maguk találták ki, hogy szerepet is cseréljenek az interjúkészítés során. Az eredmények között fontos megemlíteni, hogy az interjúk rávilágítottak arra, hogy mennyi lokális tudás, ismeret lakozik a résztvevőkben, ami alapja lehet egy helyi értéktár létrehozásának. A negyedik alkalommal – 2020. január 24-én – ismét Ambrus Lívia vezette a műhely munkáját, amelynek témája az előző foglalkozáson kiadott otthoni feladat értékelése, összegzése volt. A műhely tagjai számára az volt az otthoni feladat, hogy 2 db kérdőíves interjút készítsenek el, de kikötés volt, hogy ne a családon belül, hanem a településen élők bármelyikével. Mivel a csoport tagjainak többsége az idősebb korosztályhoz tartozik, ezért a kérdőíves interjúk többsége kortársaikkal készült el. A feldolgozás során igénybe kellett vennünk a számítógépet, amelyet meglepő módon sokan napi gyakorlatként használnak még az idősebbek közül is, így egy összesítő táblázat elkészítése nem okozott számukra nehézséget. A kérdőív az értéktári besorolásnak megfelelően nyolc kategória elemeire kérdezett, vagyis azt próbáltuk általa felmérni, hogy a nem reprezentatív felmérés alapján mind a 8 kategóriában neveznek-e meg elemeket a megkérdezettek. A közvetlen cél azonban a kérdőíves interjú készítésének készsége, annak fejlesztése volt. Mindenki elkészítette a 2 db kérdőíves interjút. A beszélgetés során a foglalkozásvezető azt mérte fel, miképp használták azokat az ismereteket, amelyeket a prezentációs előadáson kaptak. Az eredménnyel elégedett volt, mert a kérdőívek adatai használhatóak, és alapját képezhetik a helyi értéktári munka megindításának.
Máhr Zoltán
