Hungarikum Műhely beszámoló
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága 2014. év óta végez értéktárak létrehozását kezdeményező és támogató tevékenységet, melyekkel az a célja, hogy az értékfeltárás, értékgyűjtés és gondozás, valamint az értékek hasznosítása tudatos, professzionális cselekvéssé váljon. Ennek érdekében az igazgatóság munkatársai „Művelődő közösségek az Alföldön” elnevezésű, EFOP-3.7.3-16-2017-00149 azonosító számú projektjének keretén belül Hungarikum Műhelyt szerveztek.
A Hungarikum Műhely lezárása után a résztvevőktől olyan visszajelzéseket kaptunk, amelyeket Önökkel is szívesen megosztunk. A Hungarikum Műhely cikksorozat végéhez érkezve Mikó Edit és Horváth Mária beszámolóját olvashatják.
Mikó Edit
„Nagy várakozással tekintettem a Hungarikum műhelymunka elé. A műhelymunkára azért jelentkeztem, mert középiskolában turisztikai szakmai tantárgyakat tanítok, és a tananyag egy részét képezi a Hungarikumok témakör is. Azt gondoltam, ha részt veszek a foglalkozásokon, ismeretekre tehetek szert a témával kapcsolatban, megismerhetem a települések képviselőinek tapasztalatait a helyi értékek megóvása és fenntartása érdekében tett tevékenységeikre vonatkozólag.
Az első foglalkozáson csak egy rövid ismertető hangzott el, hogy a következő foglalkozások milyen témában és milyen előadóval kerülnek megrendezésre. A meghívott előadók közül kiemelem Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatósága közművelődési referensének foglalkozását, aki nagyon érdekes előadást tartott a Balaton-felvidéki értékmegőrző tevékenységről. Az ő előadását élmény volt hallgatni, érezhető volt, hogy mennyire lelkes és elkötelezett a munkája iránt. Nagyon szemléletes gyakorlati példákat hozott a lakókörnyezete területéről, jó volt az ország egy másik vidékének a szokásait kicsit közelebbről megismerni.
A másik foglalkozás, amelyet a saját szempontomból hasznosnak és építő jellegűnek éreztem az volt, amikor a műhelymunka résztvevői előzetes felkészülés alapján a saját településükön található helyi értékeket, valamint az ott folytatott értékmegőrző tevékenységet mutatták be.
A csoport tagjai különböző településekről, és különböző munkakörökből érkeztek, azonban rajtam és szintén pedagógus kolléganőmön kívül mindenki aktívan tevékenykedik a településük kulturális életében, jellemzően művelődési házak munkatársai képviseltették magukat. Ők a gyakorlati munkájukat mutatták be, ami az én fejlődésemhez sokat hozzátett, én ezt nem tudtam feléjük nyújtani, ugyanis az oktatásunk jelenleg még nem kint, a valós életben zajlik, hanem tantermi környezetben, tantervi követelmények alapján. Valamint én az iskolában csak a hungarikumokkal, mint kiemelt nemzeti értékekkel foglalkozom, a helyi értékek ritkán kerülnek szóba, arra nem elég a tantervben meghatározott óraszám. Amit hasznosnak tartanék a jövőben, az esetleg alkalmi jelleggel egy-egy tanulmányi kirándulás megszervezése egy olyan kistelepülésre, ahol a hagyományok még élnek, hogy a mai fiatalok is betekintést nyerjenek abba, hogy milyen értékei vannak a magyar társadalomnak, ezen belül is a szűkebb lakókörnyezetüknek, hátha lenne olyan fiatal, akit sikerülne megnyerni arra, hogy ezen a területen helyezkedjen el, ezzel is erősítve a szakképzett munkaerőt a kulturális élet területén.”
Horváth Mária
„A helyi értékekkel való foglalkozás, ezzel kapcsolatos törődés, mint kulturális felelősnek, úgy érzem, feladatom. 2019-ben kerültem vissza ebbe a pozícióba, kihagyva 15 évet. Másik nagy motiváló erő, a kapcsolatépítés volt.
A gyermekek nevelése, a kisiskolás korban elvetett magot tartom a leggyümölcsözőbbnek, így a tavalyi szünidőben értékőr és kovács tábort indítottam. Értékőr tábor tematikája, az éppen jókor tartott félegyházi hungarikumos alkalmunk alapján, a dunántúli példa szerint, helyi lehetőséget kiaknázva állítottam össze. Résztvevők 8-10 éves lányok és fiúk 8 fő.
Hétfőn a fűszernövényekről tartott körülbelül félórás interaktív tanórát Kovácsné Lázár Ilona, majd minden résztvevő egy tálcát kapott és begyűjtöttek a helyi fűszerkertbe a leggyakrabban használt növényekből hetet. Ezeket megmosták és feldolgozták, szárítótálcára tették. Péntekre megszáradtak és az előkészített felcímkézett tasakokba kerültek. Minden részét nagyon élvezték a gyerekek, külön boldogság volt a saját fűszernövényes minta, amihez recepteket is kaptak.
Kedden a református lelkészasszony instrukciója alapján (videókat is kaptam hozzá), a saját értékeink felfedezését kíséreltük meg. Másik tanulsága, hogy mennyire nem jó az, ha egymásra aggatunk különböző címkéket.
A hét többi napján hímző varrógéppel ruhaszalvétára felírták a saját nevüket. Készítettek maguknak memória- és egyéb játékot. Lovaskocsival kimentünk Feketehalomra, és megismertük az ott álló kereszt történetét. Kerékpárral kimentünk a csatornatisztító állomásra és elmagyarázták. hogy miként működik a rendszer. Szentkirály legszebb parkjában sorba jártuk az emlékműveket és megismerték történeteiket. Mézeskalács szíveket díszítettek cukormázzal.
Kovács táborban 8, 11-12 éves fiú vett részt. Mesterük Kovács Menyhért volt, aki az alapok után hagyott nekik időt az alkotásra is.
Mindkét táborról fotók készültek és az elkészült tárgyakat is névvel ellátva, mindenki megcsodálhatta falunapi kiállításunkon.
Hálás vagyok, hogy részt vehettem ebben a programban.”
