Hallgatói látkép – új cikksorozat indul a szakmai gyakorlatos hallgatók tollaiból született írásokból
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatóság
A Pest Megyei Igazgatóság háromlépcsős modellt dolgozott ki a szakmai utánpótlás biztosításáért. A modell egyik alappilléreként szakmai gyakorlatos hallgatókat fogad a megyében lévő felsőoktatási intézményekből, ahol közösségszervezés szakon tanulnak a diákok. A cél, hogy a hallgatók megismerkedhessenek a közművelődési szakma gyakorlati oldalával. Nem csak az igazgatóság munkatársai szolgálnak újdonságokkal: a diákok az általuk gyakorolt tevékenységeket, őket foglalkoztató területeket érdekes, egyedi aspektusból tudják megközelíteni, ezáltal rávilágítanak azokra a rejtett erőforrásokra, amelyek hasznosíthatók a közösségszervezésben. Az igazgatóság most ezeket teszi közzé a Hallgatói látkép elnevezésű sorozatában.
Potyondi Klaudia a Budapesti Gazdasági Egyetem végzős hallgatója, leendő kulturális közösségszervező, aki a szakmai gyakorlatát az igazgatóságon tölti. A táncot, illetve a versenyszerű jazz-balettot már 17 éve gyakorolja, melynek eredményeként világkupát nyert, és a világbajnokságokon előkelő helyezéseket ért el. A további sorok Klaudia gondolatai a tánc közösségfejlesztő hatásáról.
A tánc közösségformáló szerepe igen jelentős, amelynek egészen kisgyermekkortól idős korig részesei lehetünk. Műfajtól függetlenül fejleszti a társas kapcsolatokat és a személyiséget, azonban szükséges alkalmazni csapatépítő feladatokat egy jó közösség kialakítása érdekében.
A tánc számos jótékony hatást gyakorol az egyénre, segíti többek között az önkifejezést és az önismeretet is. Az előadókban rejlő érzések kimutatásának lehetősége kettős: érzelmek nélkül nem lehet előadni, azonban bizonyos produkciókban korlátozni kell, hogy mit közvetítenek a közönség felé. Sokkal mélyrehatóbb lesz egy koreográfia, ha a táncos át tudja adni magát a zenének. A kreativitás kibontakoztatásában és a generációk közötti kommunikáció fejlesztésében is szerepet játszik: gyakran előfordul, hogy a tanárok kikérik a tanítványok véleményét, megkérdezik őket, hogy szerintük milyen mozdulatot vagy lépést tegyenek még bele a koreográfiába. A csoportos feladatoknak köszönhetően társas kapcsolatok és barátságok is alakulhatnak, továbbá csapatmunkára ösztönöz, fejleszti az empátiát, a türelmet, valamint pontosságot, precizitást igényel. Egy jó közösség kialakítása érdekében edzésen kívüli programokat is érdemes szervezni, ez lehet egy kirándulás, kávézás, piknik vagy bármilyen alkalom, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a tagok mélyebben is megismerjék egymást és közös élményeket szerezzenek.
Amint valaki csatlakozik egy táncegyesülethez, csoporthoz vagy körhöz, akaratlanul is közösségbe kerül, ahol a tánc szeretete és a mozgás öröme a közös pont, és összetartó erő a tagok között. A próbák alkalmával egyre közelebb kerülnek egymáshoz a táncosok: az idő előrehaladtával egy-egy érintésből vagy pillantásból tudhatják, mire gondol a másik.
A fellépéseknek és versenyeknek köszönhetően még szélesebb körben ismerhetnek meg új személyeket, betekintést nyerhetnek más egyesületek és nemzetek szokásaiba is. A biztatás és a szurkolás a koreográfiák alatt közelebb hozza egymáshoz a tagokat, a táncolás utáni boldogság, mely körülveszi a csapatokat, leírhatatlan érzést nyújt. Ekkor tapasztalja meg igazán az egyén, hogy tartozik valahová.
Nehézségek, mint mindenhol, a táncosok életében is adódnak, egy váratlan sérülés az, amely leginkább meg tudja nehezíteni a felkészüléseket. Ilyenkor fokozottan szükség van egymás támogatására, valamint a kitartásra, ugyanis ezeket a helyzeteket meg kell oldani. Több próbaalkalmat igényel, amikor egy új tagnak be kell tanulnia az adott koreográfiát rövid időn belül, ezáltal mindenkire nyomás nehezedik, az alkalmazkodóképesség megléte különösen fontos.
A közösségben töltött idő építő jelleggel hat az egyének és közösségek életére. Ebből a szempontból a tánc szerepe igen jelentős, épp ezért ideális választás lehet.
