Fókuszban a kulturális statisztika a Vas megyei szakmai műhelyen
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei IgazgatóságKözművelődési szakemberek, civil szervezetek vezetői, jegyzők is szakítottak időt arra, hogy a Metszéspont szakmai műhely keretében a közművelődés aktuális feladatait megbeszéljék, eszmét cseréljenek az éppen őket foglalkoztató, szakmát érintő kérdésekről, feladatokról, gyakorlatokról. A Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Igazgatóságának szakemberei mindig készséggel válaszolnak a felmerült kérdésekre és segítenek az aktuális problémák megoldásában.
A Művelődő közösségek Nyugat-Magyarországon – EFOP 3.7.3.-16-2017-00150 támogatott projekt keretében megvalósuló „Metszéspont” közművelődési szakmai műhely kilencedik találkozója is a módszertani segítségnyújtás jegyében telt 2019. január 31-én, a Vépi Művelődési Ház és Könyvtár nagytermében.
Az elmúlt alkalom folytatásaként a program első felében a szolgáltatási terv és a helyi közművelődési rendeletek kerültek előtérbe. A nap házigazdája Károly Andrea módszertani referens volt, aki először ismertette a szolgáltatási terv követelményeit. A gyakorlati példákon keresztül került még közelebb az elmélet a gyakorlati megvalósításhoz. A résztvevők megértették, miért szükséges és fontos számukra a tevékenységeik besorolása a szolgáltatásokba, miért szükséges hozzájuk a pénzügyi háttér kimutatása.
A rövid szünetet követően az új statisztikai rendszer részletes bemutatása következett, a regisztrációtól kezdve az adatlap konkrét kitöltéséig. Sor került a kitöltés során felmerült kérdések közös megbeszélésére, így lehetővé téve mindenki számára a fogalmak egységes értelmezését.
A nap témája volt még a tehetséggondozás- és -fejlesztés feltételei alapszolgáltatásnak való megfelelésben rejlő kihívások, kérdések átbeszélése az infrastruktúra megteremtésétől, igényekhez igazodó fejlesztésétől a tehetségek felkutatása és felkarolása módszertanának elemzéséig. A tehetséggondozásra, -fejlesztésre a résztvevők úgy tekintettek, mint a leghatékonyabb ifjúsági közösségek létrejöttét generáló módszer. Kiemelt figyelmet fordítottak a közművelődési szakemberek a hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők bevonásának módszertanára.
Az újabb találkozás ismét jó alkalmat teremtett az érintettek közötti párbeszédre, a tapasztalatok megosztására, a problémák átbeszélésére. Mivel ezúttal is bekapcsolódtak új kollégák a munkába, a személyes megismerésen túl új szempontok, helyzetek, gyakorlatok ismertetésére is sor került.
Károly Andrea