Faluséta a Vénkertben
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság
A helyi értékek és a település, vagy csak egy-egy településrész bemutatásának egyik igen hatékony és egyre népszerűbb formája a faluséta.
A faluséták előkészítésében, megszervezésében rejlő közösségépítő lehetőségek kiaknázása érdekében az NMI Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodája ez év áprilisában az V. Kulturális Közfoglalkoztatási Program keretében a partnerszervezeteknél közösségi munkásként foglalkoztatottakat saját településük helyi értékeit bemutató kreatív és interaktív faluséta programcsomag kidolgozására és egy faluséta program megrendezésre kérte fel szakmai feladatként.
Az NMI Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodája az elmúlt három-négy esztendőben tudatosan fordult a települések felé a helyi értékeket, hagyományokat, hajdani közösségi létformákat, gasztronómiai örökségeket (Mi receptünk) feltáró fejlesztési programokkal. Ezek eredményeire szervesen építkezve ösztönözte a településeken élőket ez év áprilisában mintegy összegzésként, példát nyújtva a faluséta programok megvalósítására. A szakmai feladat ellátásához rövid módszertani útmutatót készített, benne mindazon ismeretekkel, melyek a faluséta, mint program és szolgáltatás megvalósításához szükségesek.
Fontos szempont volt a feladattal kapcsolatban, hogy a közösségi munkások kapcsolatba kerüljenek mindazokkal, akik a legtöbb ismerettel rendelkeznek a település múltjával kapcsolatban. Feladat volt továbbá az önálló gyűjtés, a kutató munka megszervezése is, mely olyan összefüggések feltárására és olyan háttér információk kinyerésére ad lehetőséget, melyek érdekessé, mások számára vonzóvá tehetik a települést, a bemutatás és a séta alkalmával.
Határidőre számtalan gazdagon illusztrált faluséta programleírás, videó és prezentáció érkezett a megye szinte valamennyi településéről. A szakmai feladat részét képezte az elkészített faluséta programcsomag gyakorlatban való kipróbálása is. Húsznál is több faluséta zajlott az elmúlt hetekben a megyében, melyek közül a megyei iroda a napokban egy debreceni városrészi sétán vett részt.
A városrészi sétát Tóth Eszter közösségi munkás tervezte és valósította meg igen kreatívan, nyilvánossá téve bárki számára.
A séta előtt elmondta, hogy először az újabb feladat iránti ellenállás kerítette hatalmába, hogy „miért és minek”, majd az előtte feltáruló új ismeret, a településrész egykori épületeinek leírása, az ott élők élete, a találkozások olyan emberekkel, akik e városrész múltját, történelmét jól ismerik, elfeledtették vele korábbi érzéseit. Egyre jobban érezte magát a feladatban, és ma már hálás azért, hogy arról a helyről, ahol a gyermekkorát töltötte ennyi mindent megtudott.
Azt, hogy kreatívan és rutinosan oldotta meg a feladatot mi sem bizonyítja jobban, hogy voltak érdeklődők is a meghirdetett városrészi sétán, és hogy sikerült egy olyan személyt is felkutatnia, aki e városrész helytörténetének kutatója. Egy olyan ember, aki szívesen részt vett a háttérből, amikor szükséges volt, értékes információival, ismereteivel egészítette ki a sétán elhangzottakat.
A séta a város első szélmalmától indult, mely ma Malom Hotel és Étteremként funkcionál. Építése az 1800-as évek végére tehető. Ez az épület és az abban folyó tevékenység két alkalommal is megmentette a várost, amint azt a helytörténet-kutató kiegészítéséből megtudhatták a résztvevők. A séta során fény derült arra, hogy Ady Endre is szívesen időzött e városrészben, mely szőlőskertekből alakult ki lassú folyamat eredményeként. A séta során elhaladtak Debrecen első kenyérgyára és az egykori Honvédkórház épülete mellett. Sajnos egyetlen épület sem őrzi legalább egy emléktáblával korábbi funkcióját. Az út vége felé megtekinthették a szecesszió jegyeit hordozó Borsos villát is, mely egy panellakásokból álló lakótelep kellős közepén áll, igaz ma funkcióját vesztetten. A villát Borsos József családja számára tervezte és építette. Borsos József Debrecen város főépítészeként az 1900-as évek első felében sokat tett a ma is meghatározó városkép kialakításáért. Az élvezetes és egyáltalán nem fárasztó sétát egy 10 emeletes panelház 9. emeletéről előtáruló panoráma koronázta meg.
Katona Mária
Fotó: Koppányi Szabolcs
