Éteri próbatételek
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Fejér Megyei Igazgatóság
A Pajtaszínházi programot sem kímélte meg ez a kihívásokkal teli időszak. Ha egyszer egy könyvbe össze kellene gyűjteni 2020. leggyakrabban ismételt munkahelyi, közösségi mondatait, akkor a „Hallotok?” „Láttok?”, „Nem hallak!”, „Nem látlak.” és a „Nem jó a net!”, biztosan köztük lenne. Így vannak ezzel a mezőszentgyörgyi MASZK csoport tagjai is, bár ez a mellékelt képernyőfotón, szerencsére, nem látszik.
Különös dolog egy nagyközönségnek szánt, közösség által létrehozott, vagy létrehozni kívánt darabot egyedül, egy szobában felolvasva próbálni, pláne úgy, hogy a technikai akadályokat kell először legyőzni. Ki tudja, miért, de valahogy nehezebb összeterelni egy időben a színjátszó kör tagjait az otthoni gépeik elé, mint, mondjuk, egy farkasordító hideg estén összegyűlni velük a közösségi ház színpadán. Ki érti ezt?
Talán a közösség erejét nehezebb érezni ilyenkor, talán a mosogatás/főzés/takarítás/leckeírás/barkácsolás kötelezettsége erősödik fel ilyenkor, de tény, hogy nehézkessé, bonyolulttá válik az online találkozás. Ezért, szinte elengedhetetlen az, hogy legyen a csoportban egy bulldog kitartásával rendelkező szervező, aki érti és tudja, melyik alkalmazás lesz a legjobb, van energiája hajtani, kérlelni, hívogatni a csoport tagjait, hogy végül, végre-végre egyszerre legyenek láthatók és hallhatók, egyszerre legyenek jelen térben és időben. Hogy újra fel tudják venni a fonalat, hogy túllendülve a kezdeti csüggedtségen, belássák, hogy sajnos, máshogy nem megy, a munkát folytatva, egy idő után megszokjuk ezt is. És reméljük, hogy mire beleszokunk, addigra már újra lehet találkozni, lehet újra egy térben, egy időben közösen nevetni a közös munka közben. Hiszen a Pajtaszínházi munka egyik célja a nevettetés, a közös élmények létrehozása.
Rosta Helga
