Értékteremtő beruházások megismerésével folytatódott a Forrásteremtés műhelyfoglalkozás Somogyban
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Somogy Megyei Igazgatóság
2020. január 7-én ismét találkoztak az EFOP-3.7.3-16-2017-00150 „Művelődő közösségek Nyugat-Magyarországon projekt keretein belül megvalósuló, a forrásteremtés technikáit megismertető foglalkozáson a résztvevők, hogy társadalmi problémák megoldásával, s a társadalmi problémák pályázatokra gyakorolt hatásával foglalkozzanak.
Bevezetésképp a foglalkozás első órájában sor került a kilencedik, valamint a tizedik képzési alkalom témakörének, ismereteinek további bővítésére. Handó János foglalkozásvezető megismertette a jelenlevőkkel az elektronikus építési naplót, mely egy olyan műszaki dokumentáció, ami az építőipari kivitelezés során elvégzett munkák és környezeti hatások dokumentálására, s az építési hibák rögzítésre szolgál. A csoport tagjai a foglalkozásvezetőtől azt is megtudták, hogy az építési napló vezetése szigorú szabályokhoz kötött, s ezeket a fontos szabályokat az 191/2009. (IX. 15.) számú, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Kormányrendelet szabályozza.
Ezt követően saját, építési pályázatokhoz köthető tapasztalatairól kérdezte a résztvevőket a foglalkozásvezető. A beszélgetés alatt derült fény arra, hogy a csoport egyik tagja nemrég részt vett a Lechner Tudásközpont által kiírt Népi Építészeti Program pályázati anyagának elkészítésében, s így a pályázat elkészítése során tapasztaltakat ő is át tudta most adni a foglalkozáson résztvevőknek.
A műhelyfoglalkozás további részében a csoport közösen olyan társadalmi problémák felvázolásával foglalkozott, melyek közvetlen befolyásolhatják egy pályázat sikerességét, s meglétüket már a pályázat megírásakor számításba kellene venni. Vajon a pályázat lebonyolítási szakaszában – mely akár 2-3 év is lehet – tudjuk-e majd tartani a pályázatban vállalt mérőszámokat, ha nem számolunk már megírásakor a társadalomban bekövetkező változásokkal? Ilyen, s ehhez kapcsolódó kérdésekre keresték a jelenlévők közösen a választ.
A résztvevők a munkaerő hatékonyság növelésének lehetőségeivel is foglalkoztak az előzőekben megvitatott témához kapcsolódva. A magyar emberek munkakultúráját jellemzi, hogy jóval több időt fordítanak egy-egy feladat teljesítésére, mint külföldi társaik. A mai digitális világban jelentős időrabló tevékenységekkel és alkalmazásokkal állunk szemben, mely a munka hatékonyságát is befolyásolja. Egy-egy feladat jóval kevesebb idő alatt is teljesíthető lehetne, ha csak magára a feladat elvégzésére koncentrálunk, s nem iktatunk munkavégzésünk közbe ilyen időrabló tevékenységeket. A mai munkavállalók nagy segítségére lehetnének olyan képzések is, melyek a hatékony időmenedzsment, s a megfelelő munkaszervezés témakörét dolgozzák fel.
Második fő problémaként a résztvevők azt határozták meg, hogy a pályázatokban vállalt indikátorokat nem tudják a nyertes pályázók teljesíteni, melynek oka az emberek érdektelensége, bezárkózása, elmagányosodása. Nehéz a projektbe bevonható résztvevőket a saját otthonaikból kimozdítani, rábeszélni őket arra, hogy részt vegyenek a rendszeres foglalkozásokon. S ha be is indul egy-egy projekt, havi egyszeri alkalommal megtartott foglalkozás, akkor is csak nehezen teljesíthetőek a vállalt keretszámok, a csoportokban nagy a lemorzsolódás.
Főként a társadalmi, valamint a munkaerő-piaci felzárkóztatást elősegítő képzési alkalmak esetében észrevehető az is, hogy a potenciális résztvevők, akikre a pályázat íródott, nem jönnek a képzésre, ha csak saját tudásuk és kompetenciáik bővülését kínáljuk nekik, nem pedig valami kézzelfoghatót. A Forrásteremtés műhelyfoglalkozás résztvevői azt is megvitatták, hogy vajon jó-e az, ha a képzéseken történő részvételért cserébe technikai eszközöket ajánlunk, például a digitális kompetencia fejlesztést célként kitűző képzések esetén? Elfogadható-e az, ha pénzügyi támogatást biztosítunk munkaerő-piaci átképzések esetén keresetpótló juttatás, kereset kiegészítés formájában?
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elkövetkező években olyan értékteremtő beruházásokra lenne szükség hazánkban, mely elősegíti a feldolgozóipar fejlődését, a munkaerő anyaországba történő visszatérését. Támogathatnák hazánkban például a helyi termékek készítésével foglalkozó termelőket, hogy gazdaságaik megerősítése, kibővítése által több hazai termék kerülhessen boltjaink polcaira. A foglalkozás végén ilyen értékteremtő beruházásokból kaphattak ízelítőt a műhelyfoglalkozáson résztvevők Handó János előadásának köszönhetően.
A következő, s egyben a záró foglalkozás megtartására 2020. február 12-én kerül majd sor a Nemzeti Művelődési Intézet Somogy Megyei Igazgatóságán.
Simon Edina
