Elindult az ifjúsági műhelyfoglalkozás Zalalövőn
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Zala Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet Zala Megyei Igazgatóságának szervezésében – a „Művelődő közösségek Nyugat-Magyarországon EFOP-3.7.3-16-2017-00150” azonosító számú projektjének keretein belül – az első ifjúsági műhelyfoglalkozásra 2019. október 31-én csütörtökön, a „Salla” Művelődési Központban került sor.
Közművelődési szakemberek, pedagógusok, civil szervezetek és intézmények képviselői megismerkedtek a Nemzeti Művelődési Intézet hitvallásával, felépítésével és munkájával, továbbá az induló ifjúsági műhelyfoglalkozás céljával, tematikájával és az alkalmazott közösségépítő módszerekkel.
A 2019/2020-as évben 12 alkalommal, havi rendszerességgel szakmai műhely nyújt lehetőséget Zala megyében, ezen belül Zalalövőn és a vonzáskörzetében élő közművelődési szakembereknek, pedagógusoknak, civil szervezetek és intézmények képviselőinek, hogy lépésről lépésre megismerkedjenek és elsajátítsák az ifjúsági műhelyfoglalkozásokon azokat a jó gyakorlatokat és módszereket, melyek alkalmazásával eredményesebben tudják megszólítani a célcsoportot. A találkozások lehetőséget nyújtanak többek között arra, hogy a kor kihívásainak megfelelően az ifjúságot érintő kérdéskörökben új ismereteket szerezzenek. A foglalkozássorozat célja, hogy a résztvevők minél hatékonyabban integrálhassák a fiatalokat a helyi közművelődési életbe.
Az első találkozás alkalmával az ismerkedés került az első helyre, ennek keretében Matyasovszky Margit tartott előadást a Nemzeti Művelődési Intézet és a Zala Megyei Igazgatóság hitvallásáról, felépítéséről és munkájáról.
A résztvevők bemutatkozását Farkas Ildikó előadó vezette papíríves módszert alkalmazva, melynek lényege, hogy a felrajzolt fa ágaihoz mindenki felírta, hogy mihez ért, mivel szeret szívvel, lélekkel foglalkozni. Az alkalmazott módszernek kettős hozama is volt, a résztvevők bemutatkozásán túlmenően mélyebben is megismerhették egymást a jelenlévők. Továbbá a módszert a munkájuk során hasznosíthatják.
A bemutatkozás jó hangulatot teremtett és ezt az érzést az előadó tovább tudta fokozni az esetjátékkal. A csoportból véletlenszerűen kiválasztott egy-egy résztvevőt, egyikük egy fiatal fiú bőrébe bújt, aki a XXI. századi technikai vívmányok kedvelője. A másik résztvevő az édesanyát alakította, aki ki szeretné mozdítani a fiát a virtuális világból. Fergeteges érvek és ellenérvek hangzottak el. Mindezek mellett ismertetésre kerültek a nem formális pedagógiai módszerek is. A csoport meghatározta, hogy milyen az ideális oktató és hallgató. Ezt követően tanítási módszereket és munkaformákat gyűjtöttek össze a résztvevők.
Farkas Ildikó az előadó központú módszertől a projekt módszerig több alkalmazható szisztémát is bemutatott. Az élményszerű tanítás módszerének ismertetése nagy érdeklődést váltott ki a jelenlévőkből. Mi lehet élményforrás a tanulási folyamatban? Az élménypedagógia alapjai sokféle nevelési mozgalomban fellelhetők, mint például a szabadtéri nevelésben, a kalandpedagógiában, az emberközpontú pedagógiában, a szabadidő pedagógiában, a játékpedagógiában.
A módszer a tapasztalati nevelés egyik formája, mely kivezeti a résztvevőket a való világba, hogy próbára tegyék értékeiket, tudásukat, képességeiket és kreatív gondolkodásukat. A csoport választ keresett arra a kérdésre is, hogy a fentieket hogyan tudják a közművelődési szakemberek, a civilek, az intézményekben dolgozók kamatoztatni az ifjúsággal való foglalkozás keretében.
A résztvevők a foglalkozásvezetőtől és egymástól is új ismereteket sajátítanak el. A műhelyfoglalkozás egy hónap múlva folytatódik.
Matyasovszky Margit
Fotó: Farkas Ildikó, Matyasovszky Margit
