Élhetők az aprófalvak Vas megyében
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Igazgatóság
A kistelepülések élhetőségét befolyásoló tényezők kerültek középpontba a Nemzeti Művelődési Intézet a „Művelődő közösségek Nyugat-Magyarországon” elnevezésű, EFOP-3.7.3-16-2017-00150 azonosítószámú projektjének keretein belül szervezett Hungarikum műhelyfoglalkozás tizedik alkalmán, 2020. október 14-én.
A Magyarszombatfán rendszeresen találkozó műhelytagok, kiegészülve a megye szinte minden tájegységéről érkező közösségépítőkkel és a szombathelyi Agora közművelődési szakembereivel, Szőcére látogattak. Az alig 320 főt számláló község az értékek köré szervezett programokra, mint a falu fennmaradásának, gyarapodásának pilléreire támaszkodik. Ezen a településen hozta létre az Őrségi Nemzeti Park a Lápok Házát, amely az országosan, sőt közép-európai szinten is egyedülálló tőzegmohás láprét élővilágát hivatott bemutatni.
Az „Értékek élővé tétele, kulturális alapú gazdaságfejlesztés módszertanának bemutatása” alcímet viselő műhelynapon Éles Krisztina foglalkozásvezető nyitóelőadásában felhívta a figyelmet azokra a közösségi kezdeményezésekre, amelyek a kis falvak egy-egy különlegessége köré épülve megmozgatják az egész lakosságot, a jövőtervezés alapjai lehetnek és ismertté, sőt a fiatalok számára keresetté is teszik a községeket. A Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Igazgatósága által szervezett programokon és a megyében fellelhető jó gyakorlatokon (pl.: Keléd község közösségi kertek és a pajtaszínházi közösség köré szerveződött programjain; a megyében a közelmúltban létrehozott termelői piacokon; a Vasi Hegyháton bejárható Kneipp-témaútra épülő terveken) keresztül hívta együttgondolkodásra a résztvevőket a témában.
Tornyos Ottóné, Szőce község polgármestere alátámasztotta mindezt a falu hétköznapjainak és ünnepeinek, demográfiai összetétele alakulásának, a „Mákszemnyi örökség” címet viselő, hagyományteremtő céllal létrejött értéknapok bemutatásával.
A Lápok Házában a résztvevők nemcsak magát az egyedi természeti jelenséget ismerhették meg, hanem az Őrségi Nemzeti Park kulturális alapú gazdaságfejlesztő, az őrségi településeket megszólító és bevonó jó gyakorlatait is a táboroktól, az Őrségi Nemzeti Parki Termék Védjegy rendszeren át, a gasztronómiai értékek megőrzésén keresztül a védetté nyilvánításig, sőt a muraközi ménes megőrzéséig.
A nap második része a kérdéseké és a közös válaszkereséseké volt, annak vonatkozásában, milyen még felfedezetlen, vagy kihasználatlan lehetőségek állnak az Őrség és a tájegység településeivel együttműködő más tájak közösségei előtt.
Éles Krisztina 
