Csurgó él!
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Somogy Megyei Igazgatóság
2019. január 22-én a magyar kultúra napján, az ezeréves Csurgó millenniumi rendezvénysorozatának megnyitójára kapott meghívót a Nemzeti Művelődési Intézet Somogy Megyei Irodája.
A gazdag kulturális értékekkel bíró város polgármestere, Füstös József meghívására együtt ünnepelt a várossal Szászfalvi László országgyűlési képviselő, Bódis József államtitkár és Biró Norbert a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke is.
A nívós ünnepi műsor hatására mély, érzelmekben gazdag gondolatok fogalmazódtak meg, majd alkottak mondatokat. Fülöp András, a megyei iroda módszertani referensének szubjektív beszámolója a jeles nap eseményeiről:
A magyar kultúra napján szép és értékes műsoron vettem részt Csurgón. Volt miről emlékezni: a Himnuszról. S volt a Himnusszal kiről emlékezni: rólunk, magyarokról. Rólunk, magyarokról, szép anyanyelvünkről, s egyben egy okleveles említésről, mely 1019-ből üzen harminchárom emberöltő távolságából: Csurgó él. Miközben együtt lélegeztem a zsúfolásig megtelt közösségi házban ünneplőkkel, egy versrészlet tolakodott elmémbe:
„A világ fölött őrködik a Rend
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.”
/Wass Albert/
Üzenet ez Csurgó lakóinak, üzenet ez nekünk, magyaroknak a Kárpátok bércein innen és túl. Nem kell sokat tenni, csak hinni Istenben, s vele a holnapban. Valószínűleg ezt tették azok, akik az ezeréves Csurgó történelmét élték: hittek. Hit, mely belülről fakad, s mutat a világba megmaradást, bizodalmat. Most példa lehet a somogyi kisváros! Remélhetőleg minden lakója átérzi a pillanat, az adott idő jelentőségét. Idő Ura kétféle számítást ad a földi létben: van a kronosz – az az idő, melyben élünk, s van a kairosz, az alkalmas idő. Most „kairosz” van Csurgón. Alkalmas idő ünnepelni, átgondolni, tervezni. A megtartás ereje csak egy irányból érkezhetett, az Istentől. Úgy tűnik, bár voltak vészterhes idők, nehézségek, bánatos pillanatok, de a városon rajta van Isten áldása, mert létezik, él, akar. Ahogy ültem az ünnepségen, előjöttek 1996-ból múltam emlékképei. Akkor voltam bencés diák, s akkor volt Pannonhalma 1000 éves. Akkor is nehéz volt kimondani a számot, hogy 1000, s hozzá gondolni a történelmet, a szerzeteseket és a generációkat. Most, 23 év után, szintén egy felemelő ünnepi műsoron ugyanazt éreztem: jó helyen vagyok, jó emberek közt vagyok, jó magyarnak lenni. Jó magyarként szólni, tenni, imát mondani! Az ünnepi pillanatokban van még valami egyedüli, ami átgondolásra késztet. Magam is így vagyok, biztos Csurgó is elgondolkodott. Mindent jól tettem? Van mit javítani? Van miben fejlődni? Nos, mindig van még új feladat, s hiszem, Csurgón van és lesz is, aki tenni tud, tenni akar a jövőért, a közösségért.
Fülöp András
Fotó: Györke József
