Cselekvő közösségek szakmai műhelynapja Zalaegerszegen
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Zala Megyei Igazgatóság
2018. április 23-án hétfőn, a Cselekvő Közösségek zalai mentorai szakmai műhelynapot szerveztek Zalaegerszegen, az Arany Bárány Étteremben. A helyi identitás és kohézió erősítése (TOP-5.3.1-16, TOP-6.9.2-16) és a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) konstrukciók összefüggéseit, módszertani alapjait és a gyakorlati megvalósítás lehetőségeiről szólt e nap. A projekt megvalósítója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (mint projektgazda konzorciumvezető), az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma.
Németh Zsuzsa, a Cselekvő közösségek zalai mentorirodájának kulturális közösségfejlesztő mentora, a vendégek bemutatását követően felkérte Pácsonyi Imrét, a Zala Megyei Közgyűlés alelnökét a rendezvény megnyitására. Alelnök úr a zalai táj aprófalvas településszerkezete mellett kitért a legkisebb, 100 fő alatti lélekszámmal bíró falvak nehézségeire is. Fontos célként említette a falvak vonzóvá tétele mellett a falusi életforma megismertetését. Véleménye szerint a helyi identitás megerősítésének egyik eszköze a helyi és megyei értéktárak létrejötte, melyek méltón őrzik és éltetik is a múltunkat. Fontosnak tartja a „szomszédolás” lehetőségét, legyenek alkalmak, amikor az emberek leülnek egymással beszélgetni. Mindenhol elhivatott emberekre van szükség, akik szívvel, lelkesedéssel fordulnak az emberek, közösségek felé. Emellett az intézmények együttműködése is nélkülözhetetlen, hangsúlyozta Pácsonyi Imre.
A Cselekvő közösségek projekt zalai mentoraiként bemutatkozott Tóth József és Necze Gábor is, akik Keszthelyen a Balaton Múzeumban Németh Zsuzsával együtt végzik közösségfejlesztő tevékenységüket. Minden héten keddi napon tartanak ügyfélszolgálati napot, a hét többi napjain járják a településeket, közösségeket látogatnak meg vagy éppen, mint most is szakmai napot szerveznek. A 2018-as év nagy kérdése, hogy milyen lehetőségeket rejt az online felület a közösségek részére?
Gulyás Enikő, a Cselekvő közösségek kiemelt projekt szakmai vezetője elmondta, e nap a 17. alkalommal megrendezésre kerülő szakmai műhelynap, s a műhelynapok közül eddig a zalai program vonzotta a legtöbb részvevőt. Az Emberi Erőforrás Operatív Program legfőbb prioritásai közé tartoznak az előítéletesség és a hátrányos helyzetűek megkülönböztetése elleni fellépés, a romák és az idősek aktív társadalmi szerepvállalása, a legfőbb cél pedig a társadalmi kohézió erősítése.
Fodor Tamás közösségfejlesztő az érzelmi kötődések fontosságára hívta fel a figyelmet. Mit jelent egy közösség aktív tagjának lenni? Egyének és csoportok tudásának összegzése, mely jóval több, mint egy ember tudása. A helyi hagyományok feltárása, a helyi tudás, a helytörténet generációk közti átadása, megörökítése lehet a záloga egy közösség megmaradásának. A hozzá való tartozás közben elősegíti az önbizalom növelését, mely nagyon fontos a boldog élethez. A kulturális intézmények munkatársai nem csupán helyszínt biztosítanak a közösségeknek, hanem aktívan részt vesznek a közösségek létrejöttében is.
Dr. Arapovics Mária, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakmai vezetőjének alapelve a kulturális törvény szavaival élve „olyan közszolgáltatást nyújtani, amely a személyes fejlődést idézi elő.” A muzeális intézmények a társadalom szolgálatában állnak, valamint kulturális javakat tartanak nyilván, őriznek, gondoznak. Biztosítják a kulturális lehetőséget mindenki számára.
A műhelynap interaktív foglalkozással zárult, mely során a résztvevők megfogalmazták ki miért szereti a települését, min változtatna rajta és ehhez a változáshoz mivel tudna ő maga is hozzájárulni.
Süliné Elekes Éva
