Centenáriumi lobogókat tűztek ki a soproni népszavazás emlékére
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság
Győr-Moson-Sopron megyében a Közművelődési Foglalkoztatási és Képzési Programban részt vevő önkormányzatok közül három olyan településen is dolgozik közművelődési asszisztens, ahol az 1921-es soproni népszavazás emlékére az idei esztendőben centenáriumi programokat szerveznek.
Az ünnepi eseménysorozat centenáriumi zászlók elhelyezésével kezdődött. A logón, ami a centenáriumi zászlót ékesíti, Sopronhoz kötődő szimbólumok szerepelnek.
Az első lobogót Farkas Ciprián polgármester tűzte ki Sopron Városházának homlokzatára; ezzel is mintegy jelezve, a járványhelyzet ellenére elindult az 1921-es népszavazás előtt tisztelgő emlékév.
A népszavazásban még érintett környékbeli nyolc településre – Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva – is elvitték az elmúlt hetekben a centenáriumi zászlókat, hogy az ottani polgármesteri hivatalokat is ékesíthesse. 1921. december 14-én vette kezdetét a Sopron környéki népszavazás mely során a nyugat-magyarországi város és a környező nyolc falu lakosságának többsége Magyarország fennhatóságát választotta Ausztriával szemben.
Ágfalva vonatkozásában a 100 évvel ezelőtti történésekről Csoltói József közművelődési asszisztens gyűjtött össze néhány fontos momentumot:
Ágfalván 1921. augusztus 28-án az első, majd szeptember 8-án a második ágfalvi csatában az irreguláris „rongyos gárda” meghátrálásra kényszerítette Sopron és környező falvaiba bevonulni szándékozó osztrák karhatalmistákat. A „rongyos gárda” hősies fegyveres ellenállásának köszönhetően létrejött miniállam, a Lajtabánság alig egy hónapig létezett, szimbolikus értéke azonban felbecsülhetetlen. A két ágfalvi ütközetnek is köszönhető, hogy Sopron és környéke népszavazással dönthetett saját sorsáról, hovatartozásáról.
Az érintett kilenc település közül öt német nemzetiségi falu, többek között Ágfalva és Harka lakossága is Ausztria mellett szavazott. Tette ezt nemcsak a Monarchia iránti hűségből, hanem annak megakadályozására is, ami később bekövetkezett, hisz a meghúzott határ szomszédos falvakat és családokat választott szét.
Kutasi Heléna közművelődési asszisztens Harkán dolgozik, az ottani megemlékezésen elhangzottakat közli:
- Farkas Ciprián Sopron polgármestere, és Barcza Attila országgyűlési képviselő vitték el Harkának a zászlót, ahol a helyi képviselőtestület fogadta őket.
A lobogót Duschanek Péter, Harka polgármestere vette át, aki elmondta, hogy annak idején Harkán 90 %-os volt a szavazási részvétel. Bár a település nevében hordozza ősmagyar eredetét, száz éve a többségében német helyiek Ausztria mellett adták le a voksukat. Függetlenül attól, hogy egy-egy településen milyen eredmény született, a népszavazás végeredménye (65,5%) az lett, hogy a 9 település ma is Magyarországhoz tartozik.
Az emlékév folyamán több programot is terveznek/szerveznek az érintett települések, a legnagyszabásúbb kulturális rendezvényeket 2021. december 14-én „a hűség napján” tartják.
Csoltói József közművelődési asszisztens, Ágfalva
Kutasi Heléna közművelődési asszisztens, Harka
