Célba ért a közösségi tervezés Csongrád megyében
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Csongrád-Csanád Megyei Igazgatósága
2016 őszén a Művelődési Intézet 5 megyében indította el pilot projektjét, a Közösségi tervezést. Békésben Békésszentandráson, Csongrádban Árpádhalmon, Fejérben Mezőszentgyörgyön, Veszprémben Békáson, Zalában Gyűrűsön valósult meg egy-egy folyamat. A megyében az 540 fős Árpádhalomra esett a választás tavaly októberben. A Puszta Ötös Térségfejlesztő Egyesület legkisebb tagtelepülése örömmel fogadta az együttműködés lehetőségét.
4 alkalommal találkoztak a csoporttal, akik végül egy közösségi kemencét álmodtak meg a művelődési házat körülölelő hatalmas park területére. A tervezéssel párhuzamosan, az iroda javaslatára az önkormányzat benyújtotta pályázati anyagát a ”kulturális alapellátás támogatására 1000 fő alatti kistelepülések számára” címmel meghirdetett pályázatra is, amelyet megnyertek. Így a közösségi tervezésen és a kemence megépítésén túl 300.000 Ft-ot fordíthattak az I. Kemence Nap programjaira és a kemencében sülő finomságokra.
Az avatásra az iroda munkatársai is hivatalosak voltak. Szarka Attila polgármester úr köszöntője után Farkas Sándor országgyűlési képviselő, Perlaki György plébános úr, és az iroda munkatársa, Dohorné Kostyál Zsuzsanna vághatta el a nemzeti színű szalagot, megnyitva ezzel hivatalosan is az ünnepséget és a közösségi kemencében rejlő lehetőségeket, amellyel immár a helyiek is élhetnek.
Május 27-én, szombaton népi játékokkal, arcfestéssel, lovaglással, „Legek” versenyével, kemence kvízzel várták a falu lakosságát, majd a kemence felszentelése és avatása után kóstolóval, mesékkel, néptánc bemutatóval és táncházzal zárták az egész napos programot.
A puding próbája az evés, a kemence próbája pedig a sütés, aminek még a kivitelező mester is a csodájára járt. Örömmel szemlélte és ízlelte a frissen készített ételek sorát. Nem maradhatott el a kalács, a sült hús, a töltött káposzta, a kenyérlángos és a túrós lepény sem.
A falut szolgáló közösségi kemence híre futótűzként terjedt a környéken, így a Szentes Tv is megörökítette a nap legfontosabb momentumait.
Rövid visszatekintés, összefoglalás az előzményekről, a közösségi tervezés folyamatáról:
Október 13-án, közösségi tervezés első alkalmával 13 fővel megalakult a koordinációs csoport, amelynek tagjai:
– Szarka Attila (Árpádhalom Község polgármestere),
– Vinczéné Nagy Rozália (Művelődési Ház, Árpádhalom),
– Katona Mátyásné (képviselő)
– Chappon Tiborné (Általános Iskola, Puszta Ötös Egyesület)
– Hajdúné Gabnai Andrea (Zoltántér Kft.)
– Gabnai Józsefné (Család –és Gyermekjóléti Szolgálat)
– Szentiné Kovács Beáta (Árpádhalmi Polgárőr Egyesület)
– Juhászné Házi Tünde (Óvoda, Árpádhalom)
– Fiákné Molnár Katalin (Árpádhalom Község Önkormányzata)
– Froman Viktor (Árpádhalom Község Önkormányzata)
– Sárközi Jánosné (Gr. Károlyi Ferdinanda Egyesület)
– Beke Beáta (kulturális közfoglalkoztatott)
– Touni Hesham (kulturális közfoglalkoztatott)
A koordinációs csoport megalakulását követően Zsótér Mária közösségfejlesztő vezetésével csoportdinamikai játékokkal folytatódott a délután, majd elkezdtek azon dolgozni, ki mit lát gyengeségnek és erősségnek a településen. A programban külsős megfigyelők is részt vettek (akik a Puszta Ötös Egyesület többi tagtelepüléseiről érkeztek).
Velük együtt közel 25 fő volt a létszám, így 5 csoportban dolgoztak.
A csoportmunkák megbeszélése után a települési kérdőívezésre tértek rá, a résztvevők felírták, mely kérdéseket tartják fontosnak, mi az, aminek feltétlen be kell kerülnie a kérdőívbe. Az önkormányzat ekkorra már elkészített egy értesítőt, amely valamennyi árpádhalmi lakoshoz eljutott. Ebben az állt, hogy a Művelődési Intézet munkatársai felmérést végeznek a településen, lehetőség szerint fogadják a kérdezőket.
A következő találkozásig a kérdőív összeállításán munkálkodtak az irodában. Majd a legjobb kommunikációs készséggel rendelkező közösségi munkásoknak volt a feladata, hogy mind a 160 háztartásba eljussanak kérdéseikkel. Szerencsés véletlen, hogy az Árpádhalmon dolgozó egyik kulturális közfoglalkoztatott korábban postásként dolgozott a településen, így a lakosok bizalmát élvezhette és emellett hatékonyan is tudott kérdezni.
A kérdőívezésről egyébként egy videó is készült, amely itt megtekinthető.
A kérdőívezés és a kérdőívek elektronikus feltöltése, majd az összegzése 2 hetet vett igénybe, részeredmények már voltak, ebből próbáltak továbblépni október 24-én, a második találkozás alkalmával. Itt már a feldolgozott kérdőívek alapján 3 legnépszerűbbnek tűnő projektötletet kezdték elemekre szedni.
3 csoportban dolgoztak. Egyik csoportban a „közösségi kemence vagy falubogrács építése” projekt, a második csoportban a „tájház építése és helyi értéktár létrehozása” projekt, harmadik csoportban pedig a „megyei ifjúsági találkozó” projekt kidolgozása volt a feladat a következő kérdések mentén: mi a fő cél? Milyen igények kielégítésére fókuszál a projekt? Kik az együttműködő partnerek? Ki a célcsoport? Mi a hatása a településre? És a projekt ütemezését is érintettük.
November 7-én, a harmadik találkozás alkalmával már elkészült a kérdőívek összegzése. 160 háztartásból 121-et értünk el. Fontos, meghatározó kérdéseket intéztek a lakosság felé, amelyekre értékes, érdekes, olykor meglepő válaszokat kaptak. Az eredményekről egészen részletesen ekkor számoltak be, láthatták a résztvevők a kérdőívezés alkalmával készült kisfilmet is, amelyet örömmel fogadtak.
Ez az alkalom elsősorban a kérdőívezés eredményeire fókuszált, kérdésről kérdésre beszélték át a csoporttal, hogy milyen következtetéseket lehet levonni a válaszok alapján.
A kérdőív megfontolandó, figyelemreméltó visszajelzés volt a lakosság részéről mind a településvezetés, mind a koordinációs csoport számára.
Az iroda úgy gondolta, ha ilyen nagy arányban mutatkozott hajlandóság a válaszadásra, akkor az ő feladatuk, felelősségük, hogy visszacsatolják az emberek felé. Ezt egy helyi újság kiadásával tették meg. Árpádhalmon egy ideje már nincs papíralapú helyi lap, ezt a hiányt törték meg az Árpád-szelet című különszámmal, és bíznak abban, hogy folytatása is lesz. Az Árpád-szelet reagálás a kérdőívekre. Összegzés, beszámoló arról, hogy a településen indított közösségi tervezés milyen ütemben halad.
November 17-én a közösségi tervezés befejező alkalmához értek, ekkorra vált teljesen egyértelművé, hogy első helyen a közösségi kemence építése áll. Ez lesz az a projekt, amelyet Árpádhalom települése, a lakosság bevonásával, beleszólásával, a koordinációs csoport aktív közreműködésével, a polgármester úr teljes egyetértésével és a Művelődési Intézet támogatásával meg fog valósítani.
Csoportokban dolgoztak ismét, és itt már konkrétan a közösségi kemence projektre összpontosítva mérték fel a lehetséges erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket.
A tervezés folyamatát felölelő 2 hónapról egy kiadvány is született, amely a Csongrád megyei programot mutatja be fotókon, grafikonokon és beszámolókon keresztül.
Január 10-én Árpádhalom Község Önkormányzata megnyerte a maximálisan megpályázható 300.000 Ft-ot az 1000 fő alatti települések kulturális alapellátását segítendő pályázaton, amelyre az iroda hívta fel a figyelmet és biztosította a kérdőívezés valamennyi eredményét alátámasztó dokumentációként.
Május 27-én I. Kemence Nap Árpádhalmon. Megépült és felavatták a közösségi tervezés alapján megálmodott kemencét. (A Szentes Tv által készített videó előzetest – 3 nap alatt 2500-an tekintették meg.)
Tartalmas és eredményes fél évet tudhatnak maguk mögött. Ismerkedtek, ötleteltek, gondolkodtak, helyi újságot szerkesztettek, kisfilmet forgattak, kérdőíveztek, terveztek. Mindezt kellő nyitottsággal, együttműködéssel, estébe nyúló beszélgetésekkel. Egy biztos: Csongrád megyében, Árpádhalmon célba ért a közösségi tervezés.
Az iroda dolgozói azt kívánják, hogy a falu apraja-nagyja használja egészséggel a közösségi kemencét, amelyben – remélhetőleg – mindig lesz egy kis hamuban sült pogácsa az odaérkezők számára is…
Magné Szaitz Éva
