Bessenyei György-díj Baranyában
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Baranya Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet kezdeményezésére – tekintettel a közösségi művelődés társadalmi hasznosságára és közösségformáló erejére -, a kormányzat 2019-ben döntést hozott arról, hogy újra lehetőség lesz a közművelődés legmagasabb, az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerésre, a Bessenyei György-díj elnyerésére, amelyet évente, augusztus 20-án adnak át.
A díj azoknak a közművelődési intézményekben, más szervezetekben dolgozó közművelődési szakembereknek adományozható, akik huzamosabb ideig kiemelkedő közművelődési tevékenységet folytatnak, elméleti tevékenységükkel, új módszerek kidolgozásával, azok alkalmazásával és terjesztésével szolgálják a korszerű művelődést és a művészi ízlés fejlesztését.
Nagy öröm a baranyai szakmai közösségeknek, hogy 2020-ban, tíz év után, Laknerné Brückler Andrea személyében, ismét van kitüntetettje. Laknerné Brückler Andrea a Pécsi Tanárképző Főiskolán népművelés – ének szakon végzett, majd az ELTE Bölcsésztudományi Kar népművelés kiegészítő szakát szerzett egyetemi oklevelet 1983-ban. A kulturális területen 1979-ben kezdte munkáját a Mecsek Táncegyüttes művészeti előadójaként a Doktor Sándor-Zsolnay Művelődési Központban, ahol a regionális néptánc-oktatók képzésében is részt vett, speciális szakterülete a mozdulatelemzés, táncjelírás. Később a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban közművelődési tanár és a gimnázium táncegyüttesének megalapítója, vezetője. 1987-től a Baranya Megyei Művelődési Központ módszertani és képzési előadója, majd a népművelői csoport vezetője. Számos rendezvény kezdeményezője és megvalósítója, a nagyobb fesztiváloknak, a Határon Túli Magyarok Fesztiválja, a Baranyai Gyermekfesztivál és az Európai Bordalfesztivál megrendezése fűződik hozzá. 1996-tól a Pécsi Kulturális Központ igazgatója egészen az intézmény 2012-ben történő átszervezéséig. Ezután a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. projektkoordinációs divízió vezetője 2019-ig, a nyugdíjazásáig.
Számos szakmai szervezet tagja: Baranya Megyei Népművelők Egyesülete, a Baranya Megyei Kulturális Szövetség, a Kulturális Központok Országos Szövetsége (korábban elnöke), az MTA Pécsi Területi Bizottsága Filozófiai és Történettudományok Szakbizottsága Közművelődési Munkabizottsága, a Folklórfesztiválok Nemzetközi Szövetsége, az NKA Közművelődés Kollégiuma, a Fesztiválszövetség. Közművelődési szakértő, auditor és a Budapesti Táncművészeti Főiskola óraadó tanára volt.
Pécs kulturális élete Laknerné Brückler Andrea igazgatói időszaka alatt, általa gazdagodott több rangos eseménnyel: a Pécsi Tavaszi Fesztivállal, az Örökség – Pécsi Napok Fesztivállal, a Művészeti és Gasztronómiai Hetekkel, a Luca napi Varázslatok programmal. Nemzetközi nagyrendezvényeket hozott a városba (III. CIOFF World Folkloriada, Kórusolimpia, Pécs Cantat 2010.). A Pécs a Kultúra Fővárosa 2010. pályázat előkészítésében és a programok megvalósításában fontos feladatot látott el. A Pécsi Kulturális Központ az irányítása alatt az ország 10 leglátogatottabb intézményei között szerepelt.
Tevékenységeiben a kultúrát kreatív iparágként kezelte azzal a felismeréssel, hogy a kulturális terület képes az összefüggések felfedezésére. Véleménye szerint a kulturális vidékfejlesztés kiemelt területe a közművelődés. Eszközrendszere alkalmas arra, hogy a megszületett magas, vagy klasszikus művészetek nemzetközi érvényesítésén túl segítse a színvonalas, a magyar kultúra nemzetközi emblémájának számító további produkciók külföldi megismertetését. Szorosan kapcsolódik e feladatkörhöz az új nemzedékek kezdetben szubkultúraként megjelenő, de értékkel kecsegtető kezdeményezéseinek felkarolása. Az intézményekben ezeket az irányvonalakat, tudásanyagot át tudta adni nemcsak a kollégáinak, hanem az egyetem hallgatóinak is, akik szakmai gyakorlatukat náluk töltötték. Nekik is azt tanította, hogy a nemzeti kultúrán kívül a világhelyzetet is értően kell figyelni, megváltoznak az emberi kapcsolatok és a világ szerveződése, gyökeresen megújul az információk szerzésének, befogadásának módja. Ezt elsősorban az elektronikus világháló és az internet megjelenése eredményezi.
A fejlesztésekre vonatkozó terveiből meg lehet ismerni komplex, előremutató gondolkodását a kultúráról:
„ Fel kell ismernünk a magyar kultúránk integráló szerepét. Nem tagadható jelentősége akkor, amikor a nálunk fejlettebb államokhoz történő csatlakozás eseményeit mérlegeljük. Nem jövendölhetjük meg előre, hogy a civil szervezetek milyen mértékben kapcsolódnak be a helyi kultúrák alakításába. Nem hanyagolható el azonban a nemzeti kultúra demokratizáló szerepe, amely a helyi kultúrák sokféleségével a nemzetek önállóságát és függetlenségét biztosítja.”
