Az ipari kender egészségünk szolgálatában
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Tolna Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet Tolna Megyei Irodája a fenti címmel tartott konferenciát a Babits Mihály Művelődési Központban 2018. november 7-én, ahova a megye polgármestereit, jegyzőit, agrárvállalkozások vezetőit és a közművelődési szakembereket várták. A konferencia helyszínén egy minikiállításon bemutatták a kenderfeldolgozás eszközeit (tiloló, gereben, rokka) és kenderből készített textíliákat (abroszokat, kendőruhákat, törülközőket, inget és bőgatyát).
Kuti Imréné a Nemzeti Művelődési Intézet Tolna Megyei Irodájának vezetője köszöntötte a megjelenteket, utána Csapai János, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum néprajzosa a Paraszti kendertermesztés című előadásából betekintést nyerhettek a résztvevők a paraszti kendertermesztés és feldolgozás múltjába. Megtudhatták, hogy szinte az egész megye alkalmas volt a kendertermesztésre. A paraszti világ mezőgazdasági munkafolyamatába jól illeszkedett a kendertermesztés és feldolgozás. A tápanyagban gazdag talaj előkészítését követően legkésőbb pünkösd idején földbe került a mag, ami 12-14 hét után beérett. A nyüvést követően természetes vizekben vagy mesterségesen kialakított tavakban 8-12 napi kenderáztatás után következett a szárítás. Ezt követően kézi vagy rugós tilolóval megtörték a szárakat, utána pedig gerebeneztek. Az így előkészített rostokat osztályozták, majd rokkán vagy orsón megfonták. Az elkészült fonal minőségétől függően kötelet fontak vagy megszőtték azt, amiből később ruhaneműt vagy háztartási textíliát készítettek.
Aczél Ádám mezőgazdász előadásából megtudtuk, hogy napjainkban hogyan történik a kendertermesztés. Ádám Borsod megyei birtokán magkendert termel. 70-80 kg magot vet egy hektár területre. A növény visszavágása segíti annak bokrosodását, minek következtében több mag terem. Ez a munkafolyamat késlelteti az érést. Szeptemberben kezdődik az aratás, utána jön a szárítás. Ezután kezdődhet meg a mag feldolgozása. A mag emberi és állati fogyasztásra egyaránt alkalmas. A kendermagolajnak jó élettani hatásai vannak, a kendermagpogácsa további feldolgozásából protein nyerhető ki.
Ivanics Anna és Hanyecz Adél a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai az ipari kender 21. századi hasznosításának lehetőségeit mutatták be. Hanyecz Adél rokkával érkezett a konferenciára, aki kenderfonás-bemutatót tartott és kenderfonalból készített termékeket is bemutatott. Az előadásból kiderült, hogy a kender egy multifunkcionális növény, mely teljes egészében hulladékmentesen hasznosítható. Leveléből tea, szárának kemény rostjából, pozdorjájából hozzáadott anyaggal tégla, szigetelőanyag, agrotextil készíthető. Puha rostjából fonás, majd szövés után különböző textíliák, zsákok, ruhanemű állítható elő. Magjából olaj készül, ami étkezési célra használható, de akár kozmetikumok is előállíthatók belőle, mint például protein és liszt.
